A következő írás a BitMEX kriptotőzsde társalapítójának, Arthur Hayes-nek 2021. szeptember 30-án, a BitMEX blogon megjelent bejegyzésének szabad, magyar nyelvű fordítása:

Szilícium Szabadság

Ha visszatekintünk az emberiség rögzítésre került történelmére, könnyen szembetűnhet, hogy milyen jelentős szerepet játszott a szerencse a jelenlegi életünket befolyásoló körülmények kialakulásában. A blog (BitMex) olvasói, akik internethez csatlakozó eszközöket használnak egy olyan környezetben, ahol szabadon választhatják meg a hőmérsékletet, miközben azt tárgyalják ki éppen, hogy a szükségesen felüli jövedelmüket mibe fektessék be, hogy a legmagasabb hasznot realizálhassák - a Föld legszerencsésebb emberei közé tartoznak. A petefészek-lottó legvalószínűbb kimenetelei az éhezés, a rabszolgaság, az ész nélküli igavonás, vagy épp minden napi kegyetlen harcok és háborúk. Nem szívesen ismerjük be létezésünk szerencse faktorát, mivel ez ellentétben áll azzal a koncepcióval, hogy mi határozzuk meg az életünk alakulását. 

Azonban, ahogy azt a különböző országok modern kori polgárai állítják, arra törekszünk, hogy azonos lehetőségeket biztosítsunk mindenki számára, függetlenül a születéskori feltételeitől, hogy elérhesse a jólétet. Néhány ország sikeresebb ebben, mint a többi, de általánosságban elmondható, hogy a dolgok kétségkívül sokkal jobbak, mint régebben - köszönhetően legfőképp a nemzetközi utazásoknak és az internetnek, amik hozzájárultak a leghatékonyabb helyzetkiegyenlítő lehetőségek terjedéséhez.

A nemzetállamok mindig is hasonló hiedelmekkel rendelkező emberek gyülekezetei voltak. A nemzetállam egy görbe vonal a térképen, melynek alapító története, vagy mítosza biztosítja a legitimitását a létezésének. Ezek a nemzetállamok a köztük élő eretnekeket vagy megtűrik, vagy kiközösítik, vagy lemészárolják. A felhasználók vagy alanyok száma meghatározza azt a rendelkezésre álló emberi erőforrást is, melyet a nemzetállamok világviszonylatban magukénak tudhatnak. Emiatt fordítanak a kormányok különösen nagy figyelmet a demográfiára.

Az egyes kormányok befogadó vagy kitermelő természete megszabja az emberek szabad mozgása iránti toleranciájukat is. Ugyanis, ha a területed hatalma olyan eszméken nyugszik, mely a társadalom csak egy kis töredékét favorizálja és a helyváltoztatás költségei alacsonyak, az emberek el fognak költözni. A mozgás oka vagy az, hogy ütközik a személyes ideológia a domináns narratívával, vagy az, hogy hiány lép fel az erőforrásokban és lehetőségekben. Esetleg mindkettő egyszerre.

A COVID előtti időszak globális utazásainak megfizethetősége egy anomáliának tekinthető, ha az emberiség egész történelmét vizsgáljuk. Nem volt mindig adott - sok helyen még mindig nem az -, hogy, ha gyakorolni szeretnéd a vallásod, vagy dolgozni szeretnél egy bizonyos iparágban, akkor csak veszel egy fapados repülőjegyet és újrakezdheted az életedet akár többször is. 

A COVID és a kormányok különböző reakciói a bevándorlásra szétzúzták az emberek mobilitását. Annak az anyaméhnek a lokációja, melyből előbukkantál, fontosabb, mint, hogy ki is vagy, mint személy. Számunkra, akik hozzá voltak szokva a mobilitáshoz és ahhoz a szabadsághoz, hogy kötöttségek nélkül választhatják meg a közösséget, ahová tartozni szeretnének, ez a valóság felháborító. De ez tulajdonképpen csak visszatérés az átlaghoz. 

De van remény! A világ 60%-ának van hozzáférése a világhálóhoz. Ez nagyobb, mint bármely mondvacsinált nemzetállam. A COVID keltette lezárások felgyorsították az internet-engedélyezett tevékenységek (társadalmi) elfogadását. Míg sokan nem tudjuk fizikailag meglátogatni más országokban élő embertársainkat, vagy akár a közvetlen szomszédainkat, addig online bárkivel kapcsolatba léphetünk. Ez nem csökkenti a fizikai kapcsolatok fontosságát, azonban amíg nem leszünk mindannyian készek fellázadni és megdönteni azoknak a csökönyös és ostoba politikusoknak az egyeduralmát, akik felelősek a globális COVID válaszreakciókért, addig a valóságunk nem fog megváltozni. 

A hozzánkéhoz hasonló hiedelmekkel rendelkező emberekkel való közösségalkotás költsége közel nullára csökkent. Alapjait tekintve a jelen és a jövő új, látszat nemzetállamai különböző metaverzumok avatarjainak gyűjteményei. (Metaverzum: olyan virtuális valóság, melyben a számítógépek által generált környezetben léphetünk kapcsolatba másokkal. Részletesebben ezekről ebben a cikkben olvashatsz: Metaverse és NFT-k). Ahogy metaverzumokon belül különböző gazdasági rendszerek születnek, úgy fog a jobb élet reményében való "költözés" képessége is közel nullával egyenlő lenni.

A kérdés jelenleg az, hogy milyen fajta metaverzumok fognak majd megjelenni? Ezen értekezés szerint két főbb típusa lesz a metaverzumoknak: a vállalati, vagy zárt metaverzum, ahol a tevékenységek meghatározott szabályok szerint vannak korlátok közé szorítva, és a kreativitás "elfogadható" kimenetekbe van csatornázva; illetve a közösségi vagy nyitott metaverzumok, ahol akármilyen tevékenység megengedett és az emberi kreativitás szabadon szárnyalhat. Mivel a váltás költségei nullával egyenlőek, a nyitott rendszerek, bár drágább fenntartásúak a közvetlen profit termelő motiváció hiányában, egy idő után meg fogják semmisíteni a vállalati, zárt multiverzumok kezdeti sikereit. A közösségi metaverzumnak viszont szüksége lesz majd egy közösségi fizetőeszközre is... és mind tudjátok "hány óra van". Kizárólag a kriptovalutát fogják használni a Föld bolygó legnagyobb integrált áramkörökre vésett szilícium nemzetének működtetésére.

Eltörölve

A közösségi média forradalmasította a gyülekezési és kommunikációs módozatokat. Kezdetekben ez egy mindenki-mindenki elleni bunyó volt. A főbb amerikai és kínai tech felületek, melyek birtokolják a világ közösségi média felhasználóinak legnagyobb hányadát, az önkifejezés teljes szabadságát biztosították. Ahogy a televízió és a nyomtatott sajtó elavulása nyilvánvalóvá vált, az ideológiai spektrum mindkét oldalán lévő kormányok ráébredtek a közösségi média jelentette "veszélyre". Azon módszerek, melyekkel a nagy technológiai cégeket térdre kényszerítették jól szemlélteti az "-izmust", amit az adott kormányzat gyakorol. 

Kínában a Párt irányít lényegében mindent. Minden bejegyzést felügyelnek és nyíltan cenzúráznak, valamint az öncenzúra is virágkorát éli a felhasználói felületed és a bárkivel való kapcsolattartás képességétől való egyik pillanatról a másikra történő megfosztásának félelmétől.

"Nyugaton", vagy az úgynevezett liberális demokráciákban a nagy technológiai cégeket megfenyegették a platformjaikon közzétett tartalmakkal kapcsolatos addigi korlátozott felelősségük megszűntetésével. Az olyan tech óriások, mint a Facebook, YouTube, Twitter, stb. egész osztályokat működtetnek azzal a feladattal, hogy cenzúrázzák az olyan bejegyzéseket, melyekről egyoldalúan állapítják meg, hogy ún. "fake news" (hamis hír). Ha történetesen te vagy a céged vét ezen homályos szabályok valamelyike ellen, jön a figyelmeztetés, vagy akár a végleges törlés.

Emlékeztek még a Parler-re? Ez egy olyan közösségi média felület volt, mely a politikai jobboldalnak vált otthonává Amerikában. A felhasználói gyakran kérdőjelezték meg a fővonalbeli narratívákat, melyeket a rendszert kiszolgáló média felületek hangoztattak. A cégnek meg is szüntették a tárhelyszolgáltatását. (Fordítói kiegészítés: Tárhelyszolgáltató váltás után újra üzemel az oldal) 

A történet erkölcsi tanulsága az, hogy a központosított kommunikációs felületek mindig az illiberalizmus felé fognak hajlani. Ugyanis minden nemezetállam rendelkezik egy elfogadott történettel és a nemzet fennmaradásának időtartama egyenesen arányos a történetben hívők számával. A szabadság hajlamos egy kicsit illúzórikus lenni, a törvények pedig mindig megrendszabályozhatják azokat a központosított szervezeteket, melyek az interakcióknak biztosítják a teret. 

Ahogy a metaverzumok gomba mód szaporodnak, úgy lesznek kénytelenek a nagy globális technológiai vállalatok is terméket szolgáltatni az embereknek. Ha az emberek napi 2 órát szívesebben töltenek egy metaverzumban, mint a TikTok-on, Instagram-mon, vagy a Weibo-n, akkor a nagy tech vállalatoknak is alkalmazkodniuk kell ehhez az új igényhez. A Facebook már most komoly hardware befektetéseket eszközöl egy virtuális metaverzum futtatásához, és minden másik nagyméretű közösségi média felület követni fogja a példáját.

A leginkább magával ragadó és leglátványosabb központosított metaverzumokat először vállalatok fogják megalkotni. Ők tudnak egyoldalúan forrásokat mozgósítani egy kisebb vezetőségi csapat parancsára. Ahogy a nagy tech cégek jelenleg a legjövedelmezőbb és leginkább tőkeerős entitások a Földön, úgy egyedül ők is képesek csak a szükséges dollár milliárdokat ráfordítani az első metaverzumok futtatására alkalmas infrastruktúra kiépítésére.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy míg jelenleg a nagy tech cégek hajtják be a legnagyobb bérleti díjakat az internetről, addig az internet szolgáltatók és telekommunikációs vállalatok azok, akik az internet működéséhez szükséges fizikai infrastruktúra kiépítésére és fenntartására költenek el milliárdokat tőkeberuházás formájában. Abban a metaverzum-vezérelt világban, ami felé haladunk a Google, Facebook, Tencent és társai lesznek majd az új internet szolgáltató és telekommunikációs vállalatok. Ők lesznek azok, akik viselik majd az új digitális metropoliszaink működtetéséhez szükséges hordható eszközök és szerverek tetemes fejlesztési költségeit. 

Hogy győznek majd meg minket arról, hogy a metaverzum az a hely, ahol érdemes az időnket tölteni? Szabad teret fognak engedni az emberi kreativitásnak. És a részvételnek nem lesznek költségei. Képzeljük el, hogy a fizikai életterünket demoralizáló lezárások, gazdasági lehetőségek, vagy az önkifejezés hiánya szabja meg - és most végre megalkothatod az új énedet egy csilivili metaverzumon belül. Az elfogadási görbe a valaha volt egyik leggyorsabb felfutást fogja produkálni, ha a hardware, a software és a hálózat egyszerre lesz képes lesz megalkotni az első valóban magával ragadó élményt.

Minden lehetséges egy metaverzumon belül. Vagizni akarsz? Szerezz be pár NFT-t. Építeni akarsz valami menőt? Bérelj fel egy metaverzum építészt, vegyél némi digitális földet, majd építsd meg azt lakhelyet, melyet nem korlátoznak a fizika törvényei. Találkozni szeretnél életed szerelmével? Lehetséges életed társainak száma milliárdokban lesz mérhető, ahelyett, hogy csak a közvetlen, fizikai környezetedben keresgélhetnél. Sokunk azt gondolja, hogy a metaverzumbeli interakciók elveszik az élet savát-borsát vagy a véletlenszerűségét, de ez csak azért van, mert egy analóg korszakban nőttünk fel. A ma felnövő gyerekek előbb fognak okostelefont a kezükben, minthogy járni tudnának és abban a pillanatban válnak a saját Instagram oldaluk sztárjaivá, ahogy előbukkannak az anyaméhből. Röviden, annak a módja, ahogy az emberek szocializálódnak, fejlődik.

Milyen jelentéssel fog bírni a fizikai tér polgárának lenni, mikor a személyes beteljesülésed kizárólag egy vállalati, fallal körülvett metaverzumban zajlik majd? Miközben a kormányokat egyelőre még nem igazán foglalkoztatja a létezésnek ezen világa, amikor meglátják majd a Zuck-dollárok trillióinak gazdasági működését egy olyan világon belül, ahol nem gyakorolják a felügyeleti jogköröket, majd csak figyelj. A zászló helyett a metaverzumnak való hűség fogadása nem a kívánt célállapot.

És akkor majd szép fokozatosan megjelennek a korlátozások is, hogy a metaverzumon belüli elfogadható viselkedési normák megszabása is az irányításuk alá kerüljön. A vállalatok először hezitálni fognak, de mivel ők képezik az egyedüli meghibásodási pontot, így kénytelenek lesznek megfelelni az elvárásoknak. Majd lassan a kreativitás becsatornázódik az elfogadható viselkedési kimenetek csatornájába. És akkor a kisebb, gagyibb, nyitott metaverzumok kezdik majd el érezni a felhasználói szeretetet. Ez a folyamat lehet gyors vagy lassú is, de mindösszesen 13 évvel ezelőtt jelent meg az okostelefonok színterén a legelső iPhone... Miközben milliárdnyival több felhasználót tudhatnak magukének manapság, az elfogadható gondolatok tartománya is jelentősen beszűkült. Én azt jósolom, hogy az átmenet a zárt metaverzumokból a nyitott felé gyorsabban fog megtörténni annak a szürkeállománynak köszönhetően, amit már meghódított a Bitcoin illetve a DeFi.

Tárulj Szezám

Az emberek az idejük jelentős részét akkor fogják csak egy metaverzumon belül tölteni, ha a hardware egy nagyon gazdag virtuális élményt lesz képes nyújtani. Még nem tartunk itt. A metaverzumokba átvivő tökéletes kísérleti berendezések fejlesztési költésgeinek milliárdjait a nagy technológiai cégek fogják állni. A legjobb vasak először kizárólag zárt rendszereket fognak hajtani. Nem áll a nagy technológiai cégek érdekében részvényesi pénzt költeni vagány hardware-re, majd ezek után nyílt forráskodúvá tenni az egész világ számára. 

Miközben sok közösségi-irányítású fejlesztés fog rivalizálni a digitális univerzumokkal, hardware nélkül az élmény alacsonyabb minőségű lesz a központosított ajánlatokénál. A Gauss-görbe hasa majd csak akkor kezdi el értékelni a decentralizációt, miután megfosztják őket a szabadságuktól. 

Azonban ez nem gond, ugyanis több idő és több információ áll majd a közösségi projektek rendelkezésére ahhoz, hogy egy gazdagabb és szabadabb környezetet alkothassanak meg. Egy maximális emberi kreativitást biztosító nyitott felület fejlesztése rettenetesen nehéz. Az előíró rendszerek fejlesztése könnyebb, mivel le lehet szűkíteni a megengedett kifejezések és tevékenységek univerzumát. A nyitott közösségek azonban elleshetik majd a zárt közösségektől azt, hogy mi működik és mi nem anélkül, hogy erre szűkös erőforrásaikból áldozniuk kellene. 

Mint, ahogy az lenni szokott ebben a kripto korszakban, a projektek tokeneket fognak kibocsátani a saját nyitott metaverzumuk kezdeti és a menet közbeni fejlesztéseik finanszírozására. A nagy kérdés, amit a metaverzum token-közgazdaságának meg kell majd oldania az az, hogy hogyan hozzanak létre egy olyan körforgásos gazdaságot, ami fedezi a virtuális környezet tárhelyszolgáltatásának költségeit. A tokennek rendelkeznie kell valamiféle eredendő értékkel azzal a domináns energia tokennel szemben, amit a tárhelyszolgáltatást biztosító cégek fognak elfogadni. 

Ebben az univerzumban minden energiába kerül. Ahhoz, hogy emberek milliárdjait lehessen vendégül látni egy virtuális világban, valós világbeli infrastruktúrára van szükség. Ez lehet a metaverzumon belüli tranzakciós adó, vagy egy benntartózkodás idejével arányos, byte-onként fizetett díj, de a szerver költségeit a résztvevőknek kell állniuk. A legsikeresebb platformok képesek lesznek levinni a belépési költséget nullára, vagy egy nagyon alacsony szintre, de a megnövekedett aktivitásnak köszönhetően fedezni tudják majd az infrastrukturális kiadásokat adók kivetésével. Érdekes lesz látni majd a különböző üzleti modelleket, amikkel a platformok kísérleteznek. A legtöbbjük el fog bukni, de ki fog emelkedni majd egy egyértelmű győztes.

A Decentralizált Autonóm Szervezet (DAO) fejlődése elhozhatja a hatékony, megosztott központú irányítását a legsikeresebb nyitott metaverzumoknak. A DAO-knak rendkívül hatékony módon kell egyensúlyozniuk a résztvevők különböző igényei között, valamint elfogadható időkereten belül döntéseket hozni a nyitott metaverzum megfelelő kormányzása érdekében. A DAO képezi a védőbástyát a központosított rendszerek illiberális folyamataival szemben. Minél különlegesebb emberi egók vesznek részt a metaverzum kormányzásában, a metaverzum annál érzékenyebb a támadásokra és a cenzúrára.

Az utolsó és legfontosabb kérdés pedig az, hogy hogyan fog a kormányzó DAO fizetni a metaverzuma működtetéséhez szükséges energiáért? A gondolkodó gépeknek szükségük van egy valutára, mely eredendően digitális és tiszta leképezése az energiának. Ez a Bitcoin. A Proof-of-Work (a munka igazolása) folyamat szándékosan éget energiát egy tokenért cserébe. A Bitcoin pedig a jelenleg létező legforgalomképesebb és legbiztonságosabb kriptovaluta. Ezért a metaverzum tokenjének a Bitcoinhoz vetített árfolyama rendkívüli jelentősségel fog majd bírni. 

Az amerikai dollár azért értékes, mivel az életvitelünkhöz a szükséges energiát szolgáltató szénhidrogének ebben a pénznemben vannak árazva. A pénzkibocsátó szervezeteknek privilégiumuk van ahhoz, hogy lényegében végtelen mennyiségű pénzt nyomtassanak valódi javak és szolgáltatások ellenében. Azok a nyitott multiverzumok, melyek milliárdnyi embernek adnak helyet és óriási mennyiségű adatot fogyasztanak, végül Bitcoint kell majd fizessenek a hálózatot működtető gépek üzemeltetéséért cserébe. Ez egy újfajta és valószínűleg a legfontosabb keresleti tényező lesz, mely meg fogja határozni a Bitcoin jövőbeni értékét. Jelenleg azonban nincs ezen elméleten alapuló egyéb kereskedési javaslat, mint hogy egyszerűen "HODLingoljuk" (nem eladni) a már meglévő Bitcoinjainkat.

A metaverzum logikus kimenete

Sokunk nem igazán tudja elképzelni azt a világot, ahol a többségünk az ébrenléti óráit egy virtuális világon belül tölti. Az idelátogató idegeneket vajon megzavarná egy olyan érző lények fajának látványa, akik egy virtuális világ megalkotásán ügyködnek, ahelyett, hogy a fizikai térben lépnének kapcsolatba egymással? Talán. De, ha ugyanezek a földönkívüliek eltöltenének némi időt az emberiség civilizációs ívének tanulmányozásával, akkor felfedeznék, hogy az elmúlt 50 év volt a kivétel és nem a szabály.

A metaverzum egy válasz a kizárólag a technológiai fejlettségünknek köszönhetően jelenlevő fertőző betegség által okozott csapásra. Ha a jelenlegi technológiáink híján szembesülnénk egy gyorsan terjedő vírussal, a meglévő szakpolitikai lehetőségek sem állnának a rendelkezésünkre. És mivel az internet-engedélyezett tevékenységek rohamos terjedése csak azután vette kezdetét, miután leállítottuk a világgazdaságot egy vírus elleni harc érdekében, a Metaverzum már csak egy következő lépése lenne annak a globális társadalomnak, mely hajlamos feláldozni a személyes szabadságát egy COVID vagy más hasonló csapás elleni harc miatt.

Az átlaghoz való visszatérés szívás.

(A képek forrása: Pixabay)

tl;dr: Jelenleg nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy adott szennyezésért valójában ki is a felelős a cégek komplex láncolatainak köszönhetően. Erre lehetne megoldás egy blokklánc technológián és egységes szabványokon alapuló elszámolási, nyomonkövetési, nyilvántartási és rendszeresen auditált rendszer. Így érvényesíteni lehetne globálisan is a szennyező fizet elvét, ami jelenleg az országok különböző jogi gyakorlatai miatt nem kivitelezhető. 

Ha mind a karbon kvóták, mind az elszámolási rendszerek, mind a karbon piacot szabályozó szabványok globálisan elfogadottakká válnának, akkor jogharmonizáció nélkül is el lehetne érni a környezetet valóban komolyan vevő vállalati működési normát.

Amikor majd menő lesz rendelkezni egy klíma blokklánc tanúsítvánnyal, akkor nagyon sok cég fogja újraértelmezni a bányászati, gyártási, beszállítói és üzemeltetési folyamatait, hozzájárulva ezáltal egy sokkal tisztább bolygóhoz és barátságosabb, emberibb világhoz.

 Az írás Kamil Killan Daniel Akdag eredeti, angol nyelvű bejegyzése nyomán a saját meglátásaimmal kiegészítve készült: "Making the Polluter Pay: How Blockchain Can Aid Climate Adjudication"

A környezetvédelmi jogrend betartatásának egyik legnagyobb nehézsége az ok-okozati összefüggések bizonyítása. Ezért egy blokklánc alapú nyomonkövetési rendszer jelentheti a megoldást a szennyező beazonosításának problémájára.

Növekvő szükséglet a pontos elszámoltathatóságra

A jelenlegi rendszer nem igazán alkalmas megfelelő ítélethozatalra klímát érintő ügyekben, a felelősség bizonyításának buktatói miatt.

Az alábbi példa alkalmas ennek szemléltetésére:

• "X CÉG" A országba importálja a termékeit, vagy nyújtja a szolgáltatását
• A jogi székhelye B országban található
• És C országban végzi környezetszennyező tevékenységét

Jogi értelemben "X cég" nem szennyezi C országot, annak ellenére, hogy a gyártó, vagy a szolgáltatása alapjait jelentő tevékenységeit ott végzi. Ez azért állhat fenn, mivel a fedőcég, vagy leányvállalat B országban van jogilag bejegyezve. Ami így egy mesterségesen létrehozott elválasztó függönyként funkcionál az elszámoltathatóság tekintetében. Ugyanis a fedőcég, vagy angolul "Shell company" ("Kagyló vállalat", mint egy üres kagyló), definíció szerint nem végez valódi üzleti tevékenységet, nincsenek munkavállalói, nem termel, nem nyújt szolgáltatást sem, valamint fizikai irodával sem rendelkezik. Ehelyett "csak" tulajdonjogokkal rendelkezik egy vagy több vállalkozásban, de önmaga úgy viselkedik, mint egy inaktív vállalkozás.

A leányvállalat az egy olyan vállalat, amelyet a tulajdonos-, vagy anyavállalat irányít. Gyakran olyan céllal létrehozva, hogy távvezérléssel szervezze, felügyelje és irányítsa a valódi üzleti tevékenységeket végző vállalkozásokat. A formális jogokkal szemben, olyan informális jogokkal rendelkezik, mintha valóban ő irányítaná ezeket a vállalkozásokat: megbízhat, illetve meneszthet igazgatókat és vezetőségi tagokat. Ezért ez a felállás megtestesít egyfajta vezetői felelősséget, mivel a leányvállalatot valódi irányítási célokra alkalmazzák, a pusztán adminisztratív feladatokkal szemben.

Az okozati összefüggések feltárása

Ez a struktúra megnehezíti az okozati összefüggések felfedésére tett törekvéseket. Jelenleg kizárólag szomszédos országoknak áll módjukban okozati összefüggések vizsgálatára határokon átívelő károkozás esetén. Élhetnek az értesítési, tárgyalási és közvetítési jogaikkal, vagy követelést nyújthatnak be egy környezetvédelmi hatásvizsgálat lefolytatása után. Elméletben felvethetnek emberi jogi, kereskedelmi, vagy munkajogi felelősséget is, de a gyakorlatban rendkívül nehéz mindezek bizonyítása.

Ezt a felállást tovább nehezítik a különböző jogi kiskapuk. Ha például én létre akarnék hozni egy leányvállalatot azzal a céllal, hogy leválasszam a környezetszennyező és nem-etikus tényezőit a fő vállalkozásomnak, akkor ezzel a felelősséget, az irányítást és a kötelezettségeket is meg tudnám osztani. Ezáltal képes lennék kiaknázni a különböző joghatóságok jogalkotási gyakorlatai között fennálló eltéréseket és a különböző jogrendszerek jogi kiskapuit.

Egy harvardi kutatás kimutatta, hogy a szigorúbb joghatóságok területein a cégek átlagban 29%-al kevesebbet szennyeznek, ugyanakkor a külföldre exportált szennyezés mértéke 43%-al magasabb. Máshogy fogalmazva: sok cég úgy reagál a keményebb szabályozásra, hogy külföldre viszi a szennyező tevékenységeit.

Ez azért aggályos ok-okozati szempontból, mivel a szennyezést elszenvedő ország soha nem tudja beperelni a szennyező cég anyavállalatát, mivel az okozati összefüggés, vagy a súlyos károkozással összefüggő jogi kapcsolat nem egyértelműen bizonyítható, még formális jogi meghallgatások esetén sem.

A jogi procedúra során hiába próbálná az elszenvedő ország bizonyítani, hogy a szennyeződésért az X cég felel, a védelem könnyen hivatkozhat számos olyan faktorra, amik torzíthatják az egyértelmű kapcsolatot a szennyezés és a szennyezésért felelősségre vont cég között. Ilyen kifogás lehet például a földrajzi távolságra való hivatkozás (Vajon tényleg képes ekkora távolságból szennyezni az adott cég?), a szennyezés eredetének megoszlására való hivatkozás (Vajon nem több cég, ország együttes tevékenysége az okozója a környezeti tényezőben bekövetkezett változásnak?), az adott környezeti tényezőre való ráhatás tényleges mértékének megkérdőjelezése (Vajon tényleg akkora-e az adott vállalkozás kibocsátásának hatása a környezeti tényezőre?), valamint a károkozásra vonatkozó, szakszerűen alátámasztott, tudományos bizonyítékok hiánya (Vajon elég szakszerűek voltak-e a környezeti hatásvizsgálatban lefolytatott mérések?)

Mindezek ellenére a közös felelősségvállalás, az éghajlatváltozás egyértelmű bizonyítékai, valamint a tényeken alapuló és jelzés értékű adatok mind a  "fizessen a szennyező" elv felé mutatnak - ami a környezetvédelmi jog egyik allappillére: miszerint a környezeti károk és szennyezések kiváltói kötelesek biztosítani a pénzügyi fedezetet a tevékenységükből esetlegesen eredő károk helyrehozatalára, illetve károkozás esetén magát a kárt és annak minden következményét orvosolni.

Az első lépés: A környezeti adatokban való egyetértés

A probléma megoldásának első lépéseként konszenzusra van szükség a mérőszámokat illetőleg, hogy a környezeti jogot egységesen és konzekvensen lehessen alkalmazni környezeti károkozás esetén. Mivel a fedőcégekkel való felelősség-elkerülés egészen addig nem fog megszűnni, amíg legálisan működtethetőek jogi- és adóparadicsomokban, ezért, ha a környezeti károkozók felfedése a kívánt cél, akkor legegyszerűbb követni a pénz mozgását. Ha a pénz el tud jutni A országból, B országon keresztül egészen C országig, akkor a szennyezés is képes lesz ugyanerre. Tehát, ha a szennyezések ok-okozati összefüggéseit akarjuk kutatni, akkor a pénz áramlásán keresztül lehet leghatékonyabban feltárni ezt a kapcsolatot.

Például, ha az "A vállalat" hitelt érdemlően fizette az olajtplatform, a rossz takarítás és a gyenge tisztítás költségeit, akkor az egyértelmű elismerése lenne magának a szennyezés felelősségének is. És itt jön képbe a blokklánc technológia, ugyanis a működési folyamatok digitalizációjával hitelességet, átláthatóságot és visszakövethetőséget lehetne biztosítani.

---

Noha a klímaváltozásban való felelősség mértékének meghatározására a karbon egységekben (carbon units) való számadás az egyik legjobb módszer, mégsincs konszenzus a valódi értékük tekintetében. Ezért szükség lenne egy másfajta módszertani keretrendszerre, hogy mind a szembenálló felek, mind pedig a bíróság számára egyértelmű legyen a kártérítés mértékének módszertani meghatározása. Nemzetközi szabványokkal lehet legjobban egységesíteni a mérési folyamatokat, mérőszámokat, kibocsátási kvótákat, melyeknek betartatására olyan független auditorokat, auditor cégeket kell alkalmazni, akiknek a tevékenységét független, közösségileg fenntartott szervezetek finanszírozzák és irányítják.

Ilyen "CO2 szabványok" járulhatnának hozzá olyan mechanizmusok működtetéséhez, mint pl. a Párizsi Egyezmény, vagy gyakorlatiasabb módon a karbonpiac (mint például az Európai Unió Kibocsátáskereskedelmi Rendszere) harmonizációjához. Egy robosztus rendszer működtetéséhez biztosítani kell a karbon egységek pontos, biztonságos és hatékony átvitelét a különböző nyilvántartó rendszerek között. Ilyen rendszerek például: az UNFCCC által benyújtott Országosan Meghatározott Hozzájárulás (Nationally Determined Contribution, vagy NDC) nyilvántartó rendszere, az ENSZ által vezetett Fenntartható Fejlődési Célok szisztémája, továbbá egyes okos szerződések, valamint a karbon piacok.

Ez azért fontos, mivel a jelenlegi szennyezés követő rendszer nem kielégítő több szempontból sem. Vegyük például azt a követelményt, hogy bármely nagy kibocsátással járó tevékenységet kötelezően nyilvántartásba kellene venni egy amerikai vagy egy britt szerveren. Ez lehetne a nemzetközi jogszabály normának az elvárt szintje a megfeleléshez. Egy harmadik fél, mint átfogó közvetítő (umbrella proxy) beiktatásával ezt a követelményt is könnyen ki lehetne kerülni. Azáltal, hogy a szennyezés valódi helyétől függetlenítette magát egy adott cég, így ezek a szennyezések nem jelennének meg a nemzeti vagy régiós nyilvántartásokban. A kibocsátás következtében kialakuló károk nyomonkövetésére alkalmazott blokklánccal be lehetne vezetni egy rendszert, ahol követelmény lehetne a termékek elektronikus nyomonkövetése az első lépéstől egészen az utolsóig.

Jobban, mint bármely jelenleg használatos kimutatással. Olyan modern, globális, harmonizált szabványokra van szükségünk, melyek minden olyan félre vonatkoznak, akik mérsékelni és pontosan mérni szeretnék a klímaváltozást. Ez az adatok (CO2) helyes mérésével kezdődik, melyeket utána korszerű és modern technológiai eszközökkel kifejlesztett, egységes, nemzetközi szabványok szerint lehetne vizsgálni és ellenőrízni..

Miért hatékony a Blokklánc

A blokklánc az egy olyan nyilvánosan hozzáférhető főkönyv, mely képes tranzakciós feljegyzések, de bármilyen egyéb adat tárolására is. Nincs tulajdonosa, hanem a rendszer résztvevői mind tárolnak egy-egy folyamatosan frissülő, de egységes másolatot a főkönyvből a saját számítógépükön. Bárki hozzájárulhat a rendszer megfelelő működéséhez és részt vehet a hálózat futtatásában. Ez gyakran anélkül történik, hogy szükség lenne a köztes szereplőkre, ezáltal a felhasználók közvetlenül tudnak egymással kapcsolatot létesíteni és tranzakciókat bonyolítani. Amellett, hogy ideális esetben ez a tranzakciós költségek csökkenése és a hatékonyság növelése mellett történik. A decentralizáltságból ered ezeknek a hálózatoknak a magas fokú ellenállóképessége a külső, de akár a belső támadásokkal szemben is.

Az önszabályozással szemben a blokkláncnak az az előnye, hogy minimalizálja az emberi hiba, vagy a rossz szándékból eredő károk esélyét. Egy olyan közös bizalom képezi a rendszer alapját, amely automatikus és átlátható, ahelyett, hogy intézmények és emberek döntéseire hagyatkozna. Aki részt akar venni a rendszerben, az a csatlakozásával elfogadja a kezdetekben lefektetett szabályokat és működési elveket.

Már nagyon nagy szükség volna egy szabványok és technológia által vezérelt önfenntartó és univerzálisan elfogadott ok-okozati összefüggés meghatározási rendszerre annak érdekében, hogy a bíróságon, peres eljárásokban, vagy bármilyen megfelelőségi kérdésben pontos és transzparens adatok alapján lehessen ítéletet hozni. Ezért egy blokklánc alapú elszámolási rendszer alkalmas lehetne arra, hogy a klímaváltozás okozói valóban elszámolhatathatóak legyenek és ezáltal az egész bolygó egy jobb hellyé váljon.

 Képek forrása: Pixabay

Facebook oldal: https://www.facebook.com/blockchainbridge

Egy új őrület tarolja most le ezekben a percekben is a világot, nevezetesen a Pi Network, mely azzal a céllal jött létre, hogy megreformálja a blockchain alapú pénzügyi világot egy merőben új konszenzus-algoritmussal, valamint egy Revolutot megszégyenítő marketingstratégiával.

Legelső hallásra az embert könnyen elkaphatja a Pi-láz, de két kiadósabb alvás után már árnyaltabb a kép. Főleg a tegnap minden felhasználó számára kiküldött kommunikációjuk elolvasása után...

A projekt sikerességét a white paper (magyarul kissé esetlenül, de szabadosan fehér könyvnek fordított dokumentum, mely a technikai specifikációit tartalmazza egy adott kriptovalutának) elolvasása után a következők szavatolhatják:

1. Egy olyan konszenzus mechanizmussal működik, mely merőben eltér pl. a Bitcoin-nál is alkalmazott Proof-of-Work konszenzus-algoritmustól. Míg a PoW-vel szemben sokszor felhozzák kritikaként óriási számítási kapacitási-, valamint energiaigényét, addig a Pi-nél alkalmazott ún. Stellar Consensus Protocol - jelenlegi értelmezési képességeim szerint - nem igényel se atomerőműveket, de még csak igen bonyolult számításokat sem ahhoz, hogy igazolja a tranzakciók hitelességét. Hanem egy olyan lokális, bizalmi csomópontok közötti, a háttérben zajló validálást alkalmaz, amely oda-vissza történő, titkosított üzenetváltások formájában próbálja meg kideríteni, hogy vajon egy adott blokk az hiteles tranzakciókat tartalmaz-e vagy sem.
2. A bányászás egy mobilapplikáción keresztül történik, mely a jelenlétet (napi egyszeri bejelentkezés), az aktivitást/reklámozást és a hálózathoz csatlakoztatott felhasználók számát jutalmazza. Van egyszer egy alapjutalom, amit mindenki megkap, aki 24 óránként egyszer bejelentkezik és rányom egy gombra - ez a mai állás szerint 0.12 π/óra. Továbbá minél több ismerőst hív meg valaki - pontosan úgy, mint egy piramis játékban, vagy MLM rendszerben -, annál nagyobb lesz a kibányászható π mértéke is: Minden egyes meghívás és egyben új regisztráció után jár bizonyos mennyiségű π, valamint utána a "csapatod" méretének növelésével is további szorzókra lehet szert tenni. Kiválóan motiválva ezzel az embert új belépők csatlakoztatására. Ám a jutalmazási/bányászási algoritmus egyben azt is hivatott szolgálni, hogy ne alakulhasson ki a Bitcoin esetében tapasztalható igazságtalannak is mondható vagyonbeli eltérés, mivel mindenki a saját zsebére dolgozik és nem a rendszerre van meghatározva a maximálisan kibányászható coin-ok mennyisége, hanem az egyénekre.
3. Egy nyílt forráskódú - így bárki által hozzáférhető és javaslatokkal támogatható, fejleszthető - szoftver képezi a mögöttes technológiát, ami jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy a projekt kitalálói elrejthessenek benne valami olyan kódot, amit később rossz szándéktól vezérelve ki tudnának használni. De a rossz szoftverfejlesztésből eredő hibák számát is minimalizálni lehet ilyen módon, hogyha nyíltá teszik a forráskódot. Egy igazi közösségi projektnek tűnik első blikkre.
   
4. A projekt egyáltalán nincs elkapkodva: Az első felhasználó csatlakozása óta lassan 2 év telt el, de még mindig nem élesítették a rendszert (nem lehet rajta tranzakciókat végrehajtani). Ez arra enged következtetni, hogy adnak a minőségre és csak akkor hajlandóak megnyomni a gépen a start gombot, ha az már betonbiztos alapokon nyugszik. Jelenleg a fejlesztés mellett a Revolut-nál már alkalmazott felhasználócsalogatás zajlik, ugyanis a rendszer stabilitását pont a csatlakozók száma fogja biztosítani.

És akkor jöjjenek a megválaszolatlan kérdések és a kockázatok:

1. Egyelőre nem nyilvános, hogy a tulajdonosok mekkora mennyiségű pre-minted coin birtokosai. Míg Satoshi Nakamotoról tudjuk, hogy állítólag 1 millió Bitcoin felett rendelkezik, valamint azt is tudjuk, hogy nem tudjuk, hogy kicsoda, addig itt a kezdeti vagyonukról nincs info, ellenben mindhárom ötletgazda kiléte közhírré van téve és minden olyan projekt, ami mögött beazonosíthatóan hús-vér emberk állnak, magában hordozza az összes emberi kockázatot is. (kapzsiság, megvesztegethetőség, félelem, csalódás, harag, stb.) Így csak abban az esetben lehet sikeres az ötlet, ha transzparens módon számot adnak majd arról, hogy mekkora "tulajdonrésszel" rendelkeznek. Mindezidáig ez nem vált világossá számomra sem a white paper-ből, sem a neten fellelhető információkból.
2. Jelenleg még nincsen kész a Pi Network alapjául szolgáló blockchain, ami felelős lenne a tranzakciók lenyomatolásáért és visszakövethetőségéért, így eddig csak egy virtuális virtuális "pénzt" láthatunk, amikor a π-nkre tekintünk. Azaz egy excel sheetbe vannak felírva különböző számok, amik majd egyszer, valamikor, feltehetőleg fel fognak kerülni egy blockchain-re.
3. Képes lesz-e az ijesztően tökéletes marketinget lekövetni a technológiai megoldás. Már most több, mint 10 millióan regisztráltak és jelenleg úgy terjed, mint egy ko... influenza vírus. Ekkora user-base növekedés és felhasználószám nagyon komoly infrastruktúrát fog igényelni, hogy zökkenőmentesen tudjon működni.
4. Míg a Bitcoin-nál valódi demokratikus konszenzus-mechanizmus alapján történnek a fejlesztések, itt ezt egy közösségi igazgatótanáccsal kívánják megoldani bizonyos számú felhasználó felett, ahol viszont ismét képbe fog jönni az emberi tényező: ahol megjelenik a pénz, ott megjelenik minden, ami a pénzzel jár (zsarolás, vesztegetés, titkolózás, félelem) - így nagyon nagy kérdőjel, hogy képesek lesznek-e tartani a fejlesztők magukat az eredeti elképzelésükhöz.
5. A tegnap kiküldött kommunikációjuk szerint egyáltalán nem biztosak a fejlesztők a projekt irányával kapcsolatosan, ugyanis már most annyi coin lett kibányászva, ami bőven elég lenne a későbbi infrastruktúra működtetéséhez. Azonban az eredeti célkitűzéshez, a 100 millió felhasználóhoz szükség van még közel 90 millió felhasználóra. És bár az egyik tábor szerint már most le kéne állítani az új belépők bányászati lehetőségét, nehogy végtelenül elinflálódjon a valuta értéke az indulásra, addig a másik csoport szerint ez azt is eredményezné, hogy az új belépők már nem lennének motiválva a belépésre. Ergo már most ott tart a projekt, hogy van egy (igaz, eddig csak virtuálisan) gazdag réteg, akik a szegények jogairól diskurálnak: Mikor fog majd többet érni az addig szorgalmasan gyüjtögetett Pi-jük: ha lesz még egy 900%-os felhasználóbázisnövekedés, vagy, ha a már most is komolynak mondható 10 millió felhasználós alternatív virtuális gazdaságot kezdik el építgetni és tökéletesíteni... nem könnyű dilemma...
6. A rendszerhez telefonszámmal, vagy Facebook account-tal lehet csatlakozni, tehát a privacy, mint olyan nem érvényesül, mégpedig ez talán az egyik, ha nem a legfontosabb kritériuma egy kriptovalutának.
7. A mobilapplikációs felület... (A felső layer szövegét sehogy sem lehet eltüntetni...)

Összességében elmondható, hogy egy új, látványos ötlet kibontakozásának lehetünk szemtanúi, aminek egyelőre még kétesélyes a kimenetele, de az emberi természet feltehetőleg ismét bebizonyítja majd magáról, hogy nem legyőzhető.

Ellenben a kóddal. :) (hail Bitcoin)

2019 legizgalmasabb témája a blockchain világban egyértelműen a Libra Coin. 

Mindenkit az a kérdés foglalkoztat, hogy ez vajon milyen hatással lesz nem csak a Bitcoinra, de az egész világunkra: Vajon tényleg a Bitcoin vetélytársaként akar beszállni a globális pénzek piacára, vagy teljesen más céllal született meg a gondolat Mark Zuckerbergék fejében?

Az alábbi írás nem saját agyszülemény, de meglehetősen jól rezonál a BCB világnézetével, emellett egy kiváló elemzést nyújt azok számára, akiket foglalkoztat a Libra Coin és annak következményei a gazdaságunkra és az egész életünkre:

(Federal Reserve Bank, Cleveland - Pixabay)

Vajon mikor érkezünk el ahhoz a ponthoz, mikor többen fognak alternatív pénzügyi eszközöket használni, mint tradicionálisakat? Mikor ugyanolyan természetes lesz mondjuk Litecoinnal fizetni valamiért, mintha csak a saját zsebünkből húznánk elő a ropogós papírpénzt. Mi kell ahhoz, hogy ezek bekövetkezzenek? És vajon milyen következményekkel fog ez járni a mindennapi életünkre?

A következő bejegyzésben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Először is vegyük sorra azokat a tulajdonságokat, melyeket teljesítenie kell egy magát pénznek nevező eszköznek ahhoz, hogy széles körben is pénzként tekintsenek rá az emberek:

1. Értékmegőrzés (Store of Value): Azaz 100 forintért hozzávetőlegesen ugyanannyi tejet tudjunk vásárolni egy év múlva is (az értékmegőrzés főellensége az infláció)
2. Csereeszköz/Fizetőeszköz (Medium of Exchange/Payment): A fizikai, vagy virtuális megvalósulása egy adott értéknek, mely megkönnyíti a kereskedelmet. Minél több helyen fogadnak el egy pénzeszközt csere/fizető-eszközként, annál jobban teljesíti ezt a funkcióját.
3. Elszámolási egység (Unit of Account): Az általunk birtokolt 100 forintra mások is 100 forintként tekintsenek. Az értékmegőrzéssel kéz a kézben jár ez a tulajdonság, ugyanis egy hiperinfláció esetén az általunk birtokolt 100 forintunk lehet, hogy mások szemében már csak 60 forintot ér.
4. Halasztott fizetések eszköze (standard of deferred payment): Hitelügyleteket megkönnyítendő eszköz.

Rengeteg kritika éri a virtuális pénzeket amiatt, hogy nem tudják teljesíteni ezen feltételeket egyszerre. Azonban kevesen gondolják tovább, hogy vajon miért is kéne egy virtuális eszköznek teljesíteni mindhárom feltételt, ráadásul egyszerre? A Bitcoin nem a tradicionális pénzek leváltását tűzte ki célul, hanem csak egy alternatívát kíván szolgáltatni a jelenlegi pénzügyi rendszer mellett. Bizonyos tekintetekben sokkal jobban teljesít, mint a tradícionális pénzek, ugyanakkor más területeken pedig elmarad ezektől az eszközöktől.

Nézzük először meg, hogy a Bitcoin milyen mértékben felel meg az egyes definícióknak:

Értékmegőrzés

Alapvetően milyen fundamentumok adják valaminek az értékét? Mi határozza meg, hogy egy adott tárgynak, szellemi terméknek, vagy akár egy virtuális fizetőeszköznek mekkora értéket tulajdonítanak?

Ha a közgazdaságtanból szeretnénk a választ megkapni kérdéseinkre, akkor egyértelműen: a kereslet.

Mennyit hajlandóak fizetni a tulajdonunkért. Ha egy lakásnak a piaci értéke 20 millió forint, akkor az a környékbeli, hasonló lakások hirdetett, vagy eladási áraiból és még egy sor egyéb faktorból kalkulált összeg. Azonban, ha valaki hajlandó fizetni a lakásunkért 25 millió forintot, akkor számunkra kizárólag ez az érték lesz mérvadó, hiszen a lakás eladása után 25 millió forinttal lettünk gazdagabbak, nem csak 20 millióval.

Tehát mondhatjuk azt, hogy valaminek az értékét a mindenkori kereslet fogja majd meghatározni. Viszont hogyan tudjuk azt megjósolni, hogy valami vajon veszíteni fog-e az értékéből, tartani fogja-e az értékét, vagy esetleg növelni fogja azt.

Az egyik legbiztonságosabb értékmegőrző tulajdonság a szűkösség. Valamiből véges mennyiségű érhető el. Annak függvényében nő, vagy csökken majd az ára, hogy többen vagy kevesebben akarnak-e hozzájutni, mint ahányan épp eladásra kínálják a szóban forgó árucikket..

A Bitcoin-nál ez a szám sosem lehet nagyobb 21,000,000 - ugyanis a Satoshi Nakamoto által megírt eredeti programkódban ez az összeg szerepel, mint maximálisan kibányászható Bitcoin mennyiség. Azaz a 7,600,000,000 embernek összesen 21,000,000 Bitcoinon kell osztoznia. Így tehát 1000 emberből maximum 3 mondhatja majd csak el magáról, hogy rendelkezik egy egész Bitcoinnal. A valóságban természetesen nem akar mindenki Bitcoint, viszont nem is akarja mindenki eladni a Bitcoinját. Továbbá a 21 milliós Bitcoin darabszám már csak azért sem lehet soha realitás, mivel rengetegen hagyták már el a privátkulcsaikat, törölték véletlenül a pénztárcájukat a gépükről, vagy épp felejtették el átvenni a kibányászott jutalmat. Egy tanulmány szerint 2.78 millió és 3.79 millió közé tehető azon Bitcoin-ok száma, melyek örökre eltűntek a rendszerből. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk 18 millió Bitcoinnal számolunk, mint teljes kínálattal.

Összehasonlításképp aranyból eddig 190,040 tonnát bányásztak ki a világtörténelem során, azaz minden emberre jutna 25 gramm arany. A színarany grammonkénti ára 11,000 Ft, azaz az egy főre jutó maximális aranymennyiség értéke: 25 g x 11,000 Ft/g = 275,000 Ft.

Ha hasonló módon kiszámolnánk, hogy a 18,000,000 Bitcoin-ból mennyi jutna egy emberre, akkor azt kapjuk, hogy: 0.0023 Bitcoin. Ami jelen állás szerint 4370 Forintnak felel meg. Ha viszont a Bitcoin elérné az arany elfogadottsági szintjét, akkor az azt jelentené, hogy: 0,0023 Bitcoin-nak 275.000 Ft-ot kellene érnie, azaz 1 Bitcoin-ért akár 116 millió forintot is el lehetne kérni!

Természetesen aranyat nem csak értékőrzési célzattal tartanak emberek, hiszen az esztétikai (ékszer, díszítés) értéke mellett van funkcionális értéke is (elektronikai eszközök alkotóeleme). Azonban, ha csak a befektetési célzattal vásárolt arany mennyiségét vesszük alapul (40,035 tonna), már akkor is 24,5 millió Forintos értéket képviselhetne 1 db Bitcoin. (Jelenleg 1.895 millió Forintért lehet hozzájutni 1 Bitcoinhoz - 2018.07.05)

Tegyük hozzá rögtön, hogy a Bitcoin-nak ugyancsak nem az értékmegőrzés az egyedüli alkalmazási területe, ugyanis rendkívül jól funkcionál úgy is, mint:

Csereeszköz (Fizetőeszköz) 

 "Csereeszköz: Olyan dolog, amely a vásárlótól kerül át az eladóhoz, s lehetővé teszi az adásvétel lebonyolítását

 Fizetőeszköz: Olyan értéktárgy, ameynek átadása révén kerül sor a végső fizetésre és a tranzakció befejezésére"

- Meir Kohn, Bank- és Pénzügyek, Pénzügyi piacok, 2007, Osiris Kiadó

Az ezüstöt a bankok által kibocsátott készpénz váltotta fel, mint fizetőeszközt, hiszen sokkal könnyebb volt 10,000 dollárt néhány bankó formájában szállítani, mint 10,000 dollárnyi ezüstöt. Ugyanez igaz a bankkártyára, hiszen mégkönnyebb egy néhány grammos kártyát magunknál tartani, mint egy köteg papírpénzt. De mindenki elfogadta ezeket a magasabb absztrakciós szinteken lévő fizetőeszközöket, hiszen tisztában van vele, hogy a bankkártyán levő összeget bármikor át tudja konvertálni egy ATM segítségével készpénzzé, a készpénzt meg visszaválthatná akár ezüstre is. 

Egyre szélesebbre nyílik az átjáró a tradícionális pénzügyi világ és a kriptopénzek "Upside Down" világa között: ATM-ekből lehet Bitcoint vásárolni, a kártyaszolgáltatók sorra állnak elő a kriptopénz átváltási szolgáltatásaikkal, banki átutalással is kevesebb, mint 2 óra alatt vehetünk, vagy adhatunk el kriptopénzeket, valamint egyre több kriptopénz elfogadó hely üti fel a fejét már Magyarországon is (kávé, fodrász, méhészeti eszközök, stb.). Nem beszélve azokról a kártyaszolgáltatókról, akik olyan kártyát bocsátanak a rendelkezésedre, melyek úgy néznek ki és úgy is viselkednek, mint egy rendes bankkártya, azzal a különbséggel, hogy mögötte nem a forint bankszámlád van, hanem a kriptopénztárcáid. 

Szóval kijelenthetjük, hogy egyértelműen megállja a helyét úgy is, mint csere, vagy fizetőeszköz, hiszen vagy magát a Bitcoint (vagy az egyéb kriptovalutákat) fogadják el a helyek, vagy a külön erre a célra kifejlesztett köztes megoldást (Bitpay kártya). 

Viszont elérkeztünk a Bitcoin Achilles-inához, ugyanis az értékében bekövetkező magas frekvenciájú és amplitúdójú fluktuációk miatt nem igazán alkalmas úgy, mint

Elszámolási egység

"Az a mértékegység, amelynek terminusaiban az árakat és az értékeket kifejezik" - Meir Kohn

A Bitcoin tudománya csődöt mond ezen a területen, ugyanis nem igazán adhatjuk meg valaminek az árát úgy, hogy 0,5 Bitcoin, hiszen a magas volatilitás miatt hozzá kéne még rögtön tenni a Bitcoin éppen aktuális forintra vagy dollárra vetített árfolyamát is. Viszont, ha elvárás a Bitcoinnal szemben, hogy idővel nőjjön az értéke, akkor rögtön ellentmondásba kerülünk, ha elszámolási egységként is a Bitcoint szeretnénk használni. A forinttal szemben sem reális elvárás, hogy idővel nőjjön az értéke a többi valutával szemben. Már bőven megelégszünk azzal is, ha nem veszít az értékéből. 

Viszont senki nem mondta, hogy a fenti tulajdonságok mindegyikét egyetlen egy virtuális eszköznek kéne magában foglalnia. 

És mondá az Úr: Lőn Tether!

És lőn Tether: Virtuális valuta, melynek az aktuális árfolyama helyett a forgalomban lévő mennyisége változik folyamatosan. Ezzel megőrízve az 1 dollárhoz kötött állandó éréket. Itt a Tether és a mögötte álló Bitfinex tőzsde viselkedik úgy, mint egy jegybank. Ha nő az értéke, akkor "nyomtat" új Tether dollárokat: inflációt előidézve, hogy visszaálljon az 1 USDT értéke 1 dollárra, ha pedig csökken az értéke, akkor "eléget" annyi Tethert, hogy ismét beálljon az 1 dolláros árfolyam.

Rengeteg kritika éri magát a Tethert is, hogy megkérdőjelezhető a tulajdonosi háttere, a tőzsdei metódusai, a dollártartalékának valódisága. De mindez egyelőre nem sokat változtat azon, hogy a rendszer működik. Az emberek hite töretlen. Ma is ugyanúgy elfogadják az emberek az USDT-t (Tethert) a Bitcoin-jukért, mint egy évvel ezelőtt. 

Sokan gondolják úgy, hogy a Tether egy ketyegő bomba, ami bármikor robbanhat és újabb mélységekbe taszíthatja a Bitcoin (és vele együtt a többi kripto) árfolyamát is. De pont ezért bukkan fel egyre több olyan megoldás, mely ezt a helyzetet hivatott orvosolni: Az ilyen kriptovaluták együttes neve a stablecoin. Azaz olyan coin-ok, melyek valamely másik elszámolási egységhez vannak kötve 1:1 arányban, folyamatosan igazodva a követett egység árfolyamához.

Tehát elszámolási egységként még nagyon távol állunk attól, hogy valami új átvegye a dollár, vagy bármely másik erős, nemzeti valuta szerepét a termékek árainak meghatározásában. De egyelőre nincs is égető szükség arra, hogy itt is megtörténjen a reform.

Ezen alapfogalmak ismeretében már valamelyest könnyebb dolgunk van válaszokat keresni a kezdeti kérdésekre:

Mint azt láthatjuk, a Bitcoin nem léphet sem a dollár, sem más tradícionális pénznem helyére, hiszen a 3 (vagy 4) funkcionalitás elvárásait nem lehet egyszerre kielégíteni. Ezért sokkal jobb az a kérdésfeltevés, hogy vajon:

Át fogja-e majd tudni venni a Bitcoin az arany helyét, mint értékmegőrző? Egyértelműen igen: könnyebben tárolható, könnyebben transzferálható, könnyebben osztható, valamint hamarosan eléri a maximálisan kitermelhető mennyiség 90%-át (szűkösség).

Fizetőeszközként mennyire fog elterjedni? Ha a Lightining Network beváltja a nozzá fűzött reményeket, akkor elképzelhető egy hasonlóan gyors (vagy akár gyorsabb) fizetésteljesítési rendszer, mint mondjuk jelenleg a Visa-é. Azonban a Bitcoin (vagy az egyéb kripto) rendszereknek nincs meg az az infrastrukturális háttere, mint egy-két nagyobb banknak, így ez egy folyamatos ki-ki verseny lesz. És a személyes preferencia fogja eldönteni, hogy ki melyik rendszert használja majd szívesebben.

Elszámoló egységként természetesen sosem fog olyan szintre kerülni, mint egy dollár, vagy euro, azonban már használatban vannak a dollárt vagy épp az eurot egy az egyben lekövető kriptovaluták is, melyek megkönnyítik az elszámolást a kriptotőzsdéken, ahol egyáltalán nem alkalmaznak fiat pénzeket. 

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a jövő már itt van. Akár már most is fizethetünk Litecoinnal a SPAR-ban, igaz csak minimum két lépés közbeiktatásával (BitPay + ShapeShift). Amire viszont lehet számítani a közeljövőben az a Bitcoin (és egyéb kriptovaluta) elfogadóhelyek számának növekedése, az új pénzügyi szolgáltatók által generált verseny hatására a bankok szolgátatásainak árcsökkenése, a tranzakciók (bankközi utalás) gyorsaságának drasztikus gyorsulása, a telefon-telefon fizetések, valamint a teljesen új megtakarítási módok elterjedése.

 Ha tetszett a cikk és olvasnál még hasonlókat a témában, akkor kövess minket Facebookon is és írj a poszt alatti komment szekcióba!

A Bitcoin elhozta a blokkláncot. Az Ethereum elhozta az okos szerződéseket. De vajon hol vannak azok az átlagos fogyasztó számára is hasznos szolgáltatások, amik nem kizárólag a kereskedők spekulációs igényeit hivatottak kielégíteni?

Ezzel a felütéssel kezd az ARK Whitepaper-je, ami mindamellett, hogy tisztelettel adózik a két legnagyobb előd előtt, egyben fel is teszi azt a kérdést, amire remélhetőleg önmaga kíván a válasz lenni. A kitűzött cél egy olyan felhasználóbarát platform létrehozása, amely elősegíti a blokklánc technológia széleskörű elfogadását. 

Az ARK stratégiája szerint mindezt az ARK közösségnek (Community), az ARK tokennek, az "OkosHíd" blokkláncokon átívelő funkciójának, a biztonságra és a magánszféra védelmére fordított fokozott figyelemnek, valamint az önnfenntartó működésnek köszönhetően szeretné elérni.

Egy altcoin-nál az egyik legfontosabb kérdés a tulajdonosi körön / fejlesztői közösségen túl az a képessége, hogy hogyan képes megkülönböztetnie magát a többi blokklánc alapú kriptovalutától. Mind mondanivalóban, mind pedig technológiában. A mondanivalót már nagyjából tisztáztunk, jöjjön a technológia:

Az ARK a Bitcoin Proof-of-Work algoritmusával szemben az erőforrás-barátabb és (elvileg) decentralizáltabb konszenzus mechanizmust, az ún. DPoS (Delegated Proof of Stake) alkalmazza, melynek segítségével 8 másodpercenként választ ki 51 olyan csomópontot, melyek aztán feldolgozhatják az adott blokkot. Cserébe megkapják az állandó blokk jutalmat (2 $Ѧ), valamint az összes olyan tranzakcióért, szavazásért, második / minden további aláírásért, ráadásul még az új delegáltak regisztrációjáért kifizetett díjat is, melyeket tartalmazza a delegált által feldolgozott blokk.

Ahhoz, hogy valakiből delegált válhasson, 25 ARK-ot kell kifizetnie a regsiztrációért cserébe. Szavazni delegált csomópontra pedig 1 ARK-ért lehet.

Az ARK saját fejlesztésű funkcióinak ("Okos híd(ak)", "Kódolt hallgatók") köszönhetően áthidalhatóak a különböző blokkláncok, így bármelyik másik (egyelőre még csak néhány) blokklánc küldhet és fogadhat is információkat az ARK elsődleges hálózatán keresztül.

Természetesen egy kriptovalutának fontos eleme a vele kapcsolatos ökoszisztéma is:

• A genezis blokkal együtt 125 millió token került kibocsátásra (melynek 75%-a a token kibocsátás résztvevői közt került kiosztásra, 15%-át a 30 fős alapító csapat kapta, 7% került az ARK egyik alapítványához, 2% különböző adományok céljából lett félretéve, valamint a maradék 1% letétbe lett helyezve)
• Minden új blokkal együtt 2 új ARK token keletkezik

Végezetül néhány információ a pénzügyi adatok kedvelőinek:

• A mindenkori legmagasabb ár (ATH) $10.92 volt (2018.01.10-én)
• Jelenlegi (2018.05.05 11:28) átlagos árfolyama pedig $3.66

További információkért érdemes az ARK-ra vonatkozó CoinCheckup oldalt böngészni.

A következő bejegyzés nem tükrözi a Blockchain Bridge álláspontját a témáról, azonban sok olyan elemet találni benne, amin érdemes elgondolkozni, ha valakit foglalkoztat a kriptoforradalom végkimenetele. A bejegyzés Giacomo Zucco (Twitter: @giacomozucco) írásának magyar nyelvű kivonata:

"1) A Bitcoin az emberiség történelmének egyik legnagyszerűbb pénzügyi lehetősége. Bárki, aki érdekelt a vagyonosodásban és elszalasztja / elszúrja ezt a lehetőséget: azzal komoly bajok vannak.

2) A Bitcoin az emberiség történelmének egyik legnagyszerűbb lehetősége a személyes szabadság fejlődése irányában. Bárki, aki magát libertariánusnak titulálja a szabad piaci értelmezésben és elszalasztja / elszúrja ezt a lehetőséget: azzal komoly bajok vannak.

Ígéretünkhöz híven folytatjuk az AltCoin sorozatunkat, mégpedig egy ígéretes altcoin bemutatásán keresztül vesszük sorra azokat az attribútumokat, melyeket mindenképp meg kell vizsgálnunk egy kriptovalutánál.

(Altcoin = Minden olyan kriptopénz, ami nem Bitcoin)

Ha fél évnél hosszabb távra tervezünk egy kripto befektetéssel, akkor érdemes azzal kezdenünk, hogy felmérjük, vajon a kiválasztott kriptovalutánk is létezni fog-e fél év múltán. A piacot elárasztották a kizárólag gyors meggazdagodás célzatával létrejött vállalkozások termékei, így hasonló szemfülességgel kell eljárnunk ezek kiszűrésében, mint ahogy tesszük azt nap mint nap a Facebookon az álhírportálok bejegyzéseivel szemben is.

Ha valakinek nem elégítené ki a tudásszomját a gyakorta elhangzó szlogenek ("To the moon!", "Lambos", vagy épp a "+1000%"), esetleg a tuti tippet is kevésnek érezi a két hete kriptotőzsdéző "szakértőtől", akkor érdemes kicsit mélyebbre ásnia a valóban használható információkért. 

Vegyük hát szemügyre azt a néhány tulajdonságot, aminek elemzése segítheti a döntésünket egy hosszabb távú befektetésnél a kriptopiacon:

1. Az alapok
   1. Kik csinálják?
   2. Miért csinálják?
   3. Milyen problémát is oldanak meg vele?
   4. Mi a hosszútávú stratégia?
2. Értékelemzés (value analysis)
   1. Market & Trading (piac és kereskedés)
   2. Price movement (ármozgás)
   3. Algo score (algoritmus érékelés)
   4. Fundamentals (fundamentumok)
   5. Events (események)
   6. News (hírek)
   7. GitHub activity (programkód aktivitás)
   8. Technical analysis (technikai elemzés)

Az alapok

1. Kik csinálják?

Talán a legfontosabb része az elemzésünknek megismerni azt a fejlesztői, tanácsadói, befektetői csoportot, akik a gerincét adják a projektnek, hiszen biztosra szeretnénk menni azzal kapcsolatosan, hogy nem csak néhány trükkös, orosz titkosügynök találta ki az egészet a hanyatló, imperialista nyugat megleckéztetésére.

Kezdve a CEO, COO, CTO LinkedIn profiljainak tüzetes átböngészésével - ha esetleg járatosak vagyunk a programozásban, akkor a fejlesztők GitHub commitjaik között is kutakodhatunk -, folytatva a tanácsadói kör korábbi projektjeinek megvizsgálásával, támogatásukat igazoló twitter bejegyzések felkutatásával, valamint a megbízhatóbb ICO értékelő oldalak, mint pl. az ICO Bench vagy az ICO Rating ide vonatkozó részeinek átolvasásával.

Ha kellő bizonyítékot gyűjtöttünk arra vonatkozólag, hogy valódi emberek szerepelnek az avatarok mögött és a tanácsadók is felvállalják támogatásukat hivatalos kommunikációs csatornáik valamelyikén, akkor léphetünk is a következő pontra:

2. Miért csinálják?

Meg tudjuk-e válaszolni, hogy a pénzcsináláson kívül mi az a másik ok, ami miatt belevágott a csapat a fejlesztésbe (és a pénzgyűjtésbe)? El tudjuk-e hinni a csapatnak, hogy nem fog fél év múlva a második nehezebb nap után visszavonulót fújni, hogy egy karib-szigeteki tengerparton pihenje ki az elmúlt pár hónap fáradalmait?

Olyan témáról van-e szó, ami mögött képesek vagyunk valódi lelkesedést, motivációt sejteni? A környezetet, társadalmat, közösségeket támogató elképzelésről van-e szó?

Nem feltétlenül kell egyetérteni a mögöttes tartalmával a kiszemelt projektnek, de ha feltesszük magunknak azt a kérdést, hogy vajon az alkotók hisznek-e a saját elképzelésükben - és nem egyértelmű igen a válaszunk -, akkor talán nem a megfelelő altcoinnal állunk szemben.

3. Milyen problémát oldanak meg vele?

Szorosan kapcsolódik az első ponthoz a csapat küldetése: Milyen problémát is szeretnének megoldani a blokklánccal? (Ha egyáltalán abban látják a megoldást és nem valami eltérő koncepcióban, mint pl. az IOTA) 

Az elmúlt egy év tapasztalatai azt mutatják, hogy a sikerre egyáltalán nem garancia az, ha valamit valaki "fel akar vinni a blokkláncra", hisz mi is tulajdonképpen az a blokklánc: Egy osztott főkönyv, amit bizonyos időközönként frissítenek a rendszer kijelölt vagy önkéntes résztvevői, számolási, vagy egyéb kapacitást felajánlva, meghatározott jutalomért cserébe - kiváltva ezzel egy központi szereplőt (jegybank, hivatal, elszámoló hatóság, tárhelyszolgáltató). A kérdés tehát az: vajon a blokklánc tényleg hatékonyabb megoldást kínál, mint a jelenleg alkalmazott megoldások? Ha erre nem tudunk választ adni a projekt-ismertető elolvasása után, akkor talán érdemesebb másik helyet választani a befektetésre szánt pénzünknek.

4. Hosszú távú stratégia?

A technológia újdonságából adódóan a Nagyokhoz (Bitcoin, Ethereum, Monero)  képest a frissen kreált altcoin-ok még meglehetősen kiforratlanok. A felhasználás, skálázhatóság és a technológiai stabilitás még mindig nagy kérdőjellel szerepelnek a friss (max. 2 éves) projekteknél, emiatt egyedül a hosszú távú stratégiából (roadmap) próbálhatunk meg következtetéseket levonni.

Az 1 évnél idősebb, de 2 évnél fiatalabb altcoin-oknál már megvizsgálhatjuk, hogy mennyire voltak képesek tartani magukat a saját kitűzőtt céljaikhoz. Újra kellett-e írniuk a stratégiát? Kisebb változtatásokat kellett csak eszközölni? Esetleg csak minimális csúszások történtek a csapaton kívül álló okokból adódóan? Ezekből már nagyjából körvonalazódik a csapat komolysága, amiből már valamelyest nagyobb biztonsággal találgathatunk a jövőjüket illetőleg.

Az 1 évesnél fiatalabb altcoin-oknál még nem áll rendelkezésünkre annyi kézzelfogható információ, amiből messzemenő konklúziót tudnánk alkotni. Vannak csapatok, ahol még nem is nagyon tud érdemi munka elkezdődni az ICO meghirdetése előtt, vagy azt követően akár még jó pár hónapig. Ami nem feltétlenül kell rosszat jelentsen, hiszen a mai informatikus piacon nagy harcok folynak az igazán jó szakemberekért. Így akár hónapokig is eltarthat, mire eléri végleges formáját egy csapat. (Nem ritka, hogy Chief Technological Officer-t, azaz a technológiai vezetőt csak a sikeres ICO után kezdik el felkutatni, már rendelkezve a megfelelő kerettel a "csodacsatár" megszerzéséhez)

Értékelemzés

Egy rendkívül hasznos oldal lesz a legnagyobb segítségünk annak eldőntésében, hogy milyen értékekkel is rendelkezik egy-egy kiszemelt altcoinunk. A címben szereplő VeChain-en fogjuk bemutatni ennek az oldalnak a használatát:

Meet Coincheckup!

Egy olyannyira elképesztő információtengerrel fogjuk szembetalálni magunkat az oldal megnyitása után, hogy azt a komplexitást a legújabb futball menedzser játékok is megirigyelhetnék.

Folyamatosan frissülő táblázatok és grafikonok, elemzések, befektetési mutatók, jóslatok, piacok, hírek és minden, amire csak valaha is gondolni mertünk, mikor először eldöntöttük, hogy komoly elemzői munkát fogunk végezni az altcoin vásárlásunk előtt. 

Mindegyik altcoin-nak saját, dedikált oldala van, ahol olyan információk is szerepelnek, hogy mekkora a csapattagok átlagéletkora. 

Market & Trading

A legelső dobozban az aktuális átváltási árfolyamok szerepelnek, valamint egy grafikon az árfolyam alakulásáról. Értelemszerűen, ha zöld színben tűnnek fel az értékek, akkor az altcoin-unk értéke erősödött a dollárhoz, Bitcoinhoz, Etherhez képest. Ugyancsak érdekes adat a 24h-s volumen és a teljes piaci kapitalizáció összevetése, hiszen megmutatja, hogy nagyjából mekkora volt az aktivitás az altcoinunk piacán.

Price movement

Fontos információkat nyerhetünk ki az elmúlt időszak adataiból, főleg akkor, ha összevetjük ezeket az adatokat a piaci átlaggal, vagy egyéb altcoinokkal, és azok teljesítésével ugyanazon az időintervallumon. Megismerhetjük a valaha elért legmagasabb értékét is az altcoinnak, amit aztán összevethetünk a jelenlegi értékével, Ebből megismerhetjük azt a sávot, amiben mozog a digitális valuta árfolyama, valamint azt is, hogy mi volt a legmagasabb beszállópont. Mivel sokan az ATH (All Time High) ponton szálltak be abban a reményben, hogy megduplázzák, vagy akár megsokszorozzák a befektetett tőkéjüket - akik közül ugyan jó páran kiugrottak a januári-februári zuhanás ideje alatt -, biztosak lehetünk abban, hogy még mindig jelentős azon befektetők száma, akik továbbra is várják a 100%+-os nyereségüket. Velük szemben előnyben vagyunk, ugyanis, ha most szállunk be és csak az eredeti ATH-t éri el az árfolyam: $9.55 / $4.17 => már akkor is 129%-os profittal számolhatunk.

Algo score

Újabb zseniális részéhez érkeztünk a Coincheckup-nak, hiszen majdhogynem minden kutatómunkát megspórolt nekünk azzal, hogy feltette a bejegyzés elején szereplő kérdéseket. Ráadásul legtöbbjükre meg is találta a válaszokat! Itt tényleg csak a kíváncsiságunk szabhat határt annak, hogy a részletes elemzésben mennyire szeretnénk mélyre ásni a csapatot, vagy a terméket illetőleg. Megismerhetjük a projekt mögött álló tanácsadó testületet, a szociális média jelenlétet, de akár a coin körül meglévő hype-ot is jobban kielemezhetjük, ha betekintünk a "Brand awareness / Buzz" menüpontba.

Fundamentals

A fundamentumok rész az altcoin alapjául szolgáló legfontosabb adatokat tárja fel előttünk: A teljes, forgalomban lévő coinok mennyisége; a tervezett teljes kibocsátás; a termék jelenlegi állapota (Itt az MVP a Minimum Viable Product-ot jelenti, azaz egy már működő prototípust), a konszezus mechanizmus fajtája és az alapjául szolgáló hálózat.

Events

Információt kaphatunk altcoinunk soron következő fontosabb eseményeiről is, amivel nagyon jól nyomon tudjuk követni azt, hogy mennyire tartják magukat a saját hosszú távú tervükhöz.

News

A fontosabb hírek listája is hasznos kiegészítője lehet vizsgálatunknak. A kommunikáció rendkívül fontos eleme egy altcoin sikerességének, ezért érdemes megnéznünk, hogy milyen gyakran tudnak magukról hasznos információkat közölni, azt milyen stílusban teszik és milyen visszajelzések érkeznek ezekre a hírekre.

GitHub activity

Az informatikusok számára további hasznos információval szolgálhat a program nyilvános tárhelyében történő változások gyakoriságának vizsgálata. Ezeket az adatokat mindenképp fenntartásokkal kell kezelni, ugyanis nem mindegyik projekt nyílt forráskódú - a konkurencia pásztázó szemei elől inkább elrejtik programkódjukat. Vagy nem mindent osztanak meg a publikummal a fejlesztéseik közül. A nyílt forráskódú programoknál azonban hasznos mutatószám lehet a közösség aktivitása, hiszen minél többen tesznek hozzá egy adott projekthez, annál jobb lesz a végtermék.

Technical Analysis

Ha pedig még mindig nem sikerült eldönteni, hogy érdemes-e vásárolni az elemzésünk tárgyát képező altcoin-ból, akkor egy mutató segíthet végső döntésünk meghozatalában.

Mindenkinek jó böngészést kívánunk! Altcoinokra fel! :)

Ha tetszett az írás, kövess minket Facebookon a Blockchain Bridge oldalán!

A képek forrása: Vechain.com, valamint a Coincheckup.com oldala.

Ez a kérdés nem csak azokat foglalkoztatja, akik sosem jutottak tovább 1-2 cím elolvasásánál a témában, hanem bizony azokat is, akik évek óta szorosan követik a témát.

Mi értelme van ennek az egésznek?

Miért nem jó az a pénzügyi rendszer, ami hosszú évszázadok alatt, az egész társadalom (igaz, csak hallgatólagos) kollektív beleegyezésével kialakult?

Mi haszna van annak, hogy óriási környezetszennyezés mellett gazdaggá teszünk néhány korán eszmélő informatikust?

Ki fogja valaha is valós problémákra megoldásként alkalmazni a blokklánc technológiát?

Mi értelme van a decentralizációnak, ami ugyanúgy centralizációhoz vezet a végén?

Miért jobb az nekünk, ha egy magánkézben levő cég nyomtatja kénye kedve szerint a saját kripto dollárját (Tether), mintha egy központi, nagyon erősen szabályozott nemzeti bank tenné mindezt?

Ha megkérdezünk egy átlagos kriptopénz-tulajdonost, hogy melyik az az oldal, amit reggel legelőször megnyit a telefonján, vagy amit utoljára zár be lefekvés előtt, akkor az esetek közel 100%-ban azt a választ fogjuk kapni, hogy: "A Coinmarketcap-et természetesen... "