Ha megkérdezünk egy átlagos kriptopénz-tulajdonost, hogy melyik az az oldal, amit reggel legelőször megnyit a telefonján, vagy amit utoljára zár be lefekvés előtt, akkor az esetek közel 100%-ban azt a választ fogjuk kapni, hogy: "A Coinmarketcap-et természetesen... "

A Coinmarkatcap a kriptopénzek Google-ja, alfája és omegája, ahol minden információ összefut és amit annyira magától értetődő természetességgel néz meg 10 percenként egy kripto tulajdonos, mintha csak az időt nézné meg az óráján telefonján.

Aki viszont először téved a kriptopénzek ingoványos talajára, annak elsőre ijesztőnek, már már felfoghatatlannak tűnhet a különböző fajta kriptopénzek száma. 1545. Mintha csak a történelem órákról jól ismert évszámokat kéne újból memorizálnunk. Nem valami vidám gondolat. És mennyire nem az, ha hozzávesszük azt is, hogy itt minden évszámhoz tartozik egy folyamatos ingadozás is, ami befolyásolja a befektetett pénzünk értékét. A nap 24 órájában. A hét 7 napjában. Az év 52 hetében.

Ebben a sorozatban esélyünk sincs az altcoinoknak a töredékét se bemutatni, azonban prezentálni szeretnénk egy olyan értékelési keretrendszert, ami segíthet kicsit a digitális pénzek folyamatosan bővülő piacán való eligazodásban.

Coinmarketcap.com

Ismerkedjünk meg legelőször magával a Coinmarketcap.com-al:

Az oldal elsődleges célja egy általános képet adni az egyes kriptopénzek jelenlegi árfolyamáról. Hogy ez mit is takar pontosan, arról majd egy kicsit később. Először nézzük az oldal felépítését.

1. Market Cap: A kriptopénzek teljes piaci kapitalizációjának aktuális értéke. Magyarul az 1545 különböző kriptopénz aktuális árfolyama megszorozva az aktuális darabszámmal, azaz mennyit ér jelenleg az egész piac.
2. 24h Vol: Az elmúlt 24 óra összes kriptopénz mozgása. Hasonlóan a piaci kapitalizációhoz, itt is az egyes coinok aktuális piaci árfolyama kerül megszorzásra a mozgatott coinok darabszámával.
3. BTC Dominance: A teljes piaci kapitalizációnak mekkora részét teszi ki egymagában a Bitcoin piaci kapitalizációja.

Az aktuális pillanatképből kiolvashatjuk azt, hogy jelenleg a piac közel 500 milliárd dollárra van beárazva, ami úgy jön ki, hogy elkezdjük összeadogatni az egyes kriptopénzek aktuális értékét: Kezdjük az elejéről: a közel 17.000.000 Bitcoin-t (darabszám) megszorozzuk az épp aktuális kereskedési értékkel, ami kb. 10.000 dollár környékén mozog. Így megkapjuk a Bitcoin piaci kapitalizációját: 170 milliárd dollárt. Majd megyünk tovább sorban... Ethereum: a közel 100.000.000 db Ether-t megszorozzuk 1db Ether értékével (~ $1.000), így megkapjuk az Ethereum piaci kapitalizációjának értékét is, ami hozzávetőlegesen 100 milliárd dollár... és így tovább, egészen az utolsó 1545. coin-ig. Ezek együttes összege fogja kiadni a kékkel bekarikázott "Market Cap"-et, ami 488 milliárd dollár volt a screenshot készítésének idején.

A következő ábrán egy coin két legfontosabb értékmérőjével fogunk megismerkedni: Az árral és a forgalomban lévő mennyiséggel.

1. Price: A coinmarketcap algoritmusa az árat a különböző kereskedéssel foglalkozó platformok aktuális kereskedési áraiból hozza létre súlyozásos módszerrel: Attól függően, hogy mekkora egy adott tőzsdén zajló kereskedelme egy adott coin-nak, aszerint hoz létre és jeleníti meg a coinmarketcap a főoldalán az átlagolt árat. Ez az az átlag ár, amennyiért egy adott pillanatban épp adják/veszik az adott coin-t. Az értékre rengeteg torzító hatás hat, és könnyű manipulálni is, de ezt most nem ennek a bejegyzésnek a célja elemezni.
2. Circulating Supply: Az adott pillanatban épp forgalomban lévő coin-ok mennyisége. A Coinmarketcap oldal kétfajta coin-t különböztet meg egymástól: a bányászhatót és a nem bányászhatót. A nem bányászható coin-okat egy * -al jelöli.

Vegyük a legkézenfekvőbb példát, a Bitcoin-t: Az illusztrációként használt képen 1 db Bitcoin átlagos ára $10.668,  ami a közel 400 különböző tőzsdéről folyamatosan gyűjtött árfolyamokból képzett ár. Ettől az ártól körülbelül egyenlő arányban térnek el felfelé és lefelé is az árak a különböző tőzsdéken. A forgalomban lévő coin-ok száma, azaz a Circulating Supply pedig azt mutatja meg, hogy a jelen pillanatig bezárólag mennyi coin-t bányásztak már összesen ki az évek során a bányászható érmék közül. Illetve, hogy mekkora összdarabszámmal rendelkeznek  a nem bányászható coin-ok, amiknek az éppen aktuális mennyiségét az adott virtuális pénz létrehozói/tulajdonosai határozzák meg.

És itt el is érkeztünk az egyik legelső tájékozódási pontunkhoz: Bányászhatóság vs. Nem-bányászhatóság.

A Bitcoin sikerét leginkább annak köszönheti, hogy nem egy központi szerv üzemelteti, hanem a Bitcoin közösség, akiket hívhatunk bányászoknak is. A bányászat az a tevékenység, ami lehetővé teszi az egész rendszer decentralizáltságát, azaz, hogy soha ne kerülhessen egy központi hatalom kezébe az irányítás. Minél többen bányásznak és földrajzilag minél elszórtabban, annál erősebben biztosított egy adott coin függetlensége. Első körben máris értékes információt nyerhetünk azáltal, hogy látunk-e csillagot a forgalomban lévő mennyiség mellett, vagy sem. Közösségi üzemeltetésű projektről van-e szó, vagy privát irányítás alatt állóról. Természetésen egyik sem egyértelmű garancia vagy veszély a biztonságra, de egy decentralizáltságra épülő ökoszisztémában a centralizáltság jeleit akár intőnek is tekinthetjük.

A következő izgalmas tulajdonság közvetlenül kapcsolódik az bányászhatósághoz: Forgalomban lévő vs. Maximális mennyiség (Circulating Supply vs. Max Supply)

Ha kiválasztjuk a Bitcoin-t a listából (rákattintunk a Bitcoin nevére), akkor megnyílik a következő panel:

1.  Circulating Supply: A forgalomban lévő coin-ok mennyisége, ami megadja azt a darabszámot, ami jelenleg maximálisan elérhető az egész világ számára. Nyilván ennek a mennyiségnek csak töredéke van forgalomban különböző okokból kifolyólag (a tulajdonosok 80%-ának esze ágában sincs megválnia a Bitcoin-jaitól, 10% elfelejtette/elhagyta/letörölte a privátkulcsát, így már soha nem tud hozzáférni a Bitcoin-jaihoz), így nagyjából 10% az a mennyiség (kb. 2 millió db BTC), ami a jelenlegi forgalmat szolgáltatja.
2. Max supply: Elérkeztünk ahhoz az adathoz, ami talán a legnagyobb mértékben határozza meg egy adott coin értékét: a valaha forgalomba kerülő coin-ok maximális mennyisége.

A Bitcoin példájánál maradva elmondhatjuk, hogy a Bitcoin az egy olyan eszköz, amiből soha nem lesz 21.000.000 db-nál több forgalomban. Ez a hard cap. A plafon. Satoshi Nakamoto úgy írta meg a Bitcoin eredeti programjának alapjául szolgáló útmutatót, hogy a Bitcoin-okat folyamatosan lehessen bányászni, jutalmazva ezzel a rendszer üzemeltetőit, a bányászokat. Viszont azt is belekódolta a rendszerbe, hogy a kibányászás mennyisége folyamatosan csökkenjen, így 4 évente feleződik a bányászásért járó jutalom. Jelenleg, ha valakinek sikerül kibányásznia egy Bitcoin blokkot, akkor 12.5 db Bitcoin üti a markát (~$125.000), de 4 év múlva ez a jutalom már csak 6.25 db lesz. Így már könnyen belátható, hogy miért véges a kibányászható Bitcoin-ok mennyisége.

Egy coin értékét márpedig semmi nem befolyásolja annyira hosszútávon, mint a maximális darabszám, ugyanis minél ritkább valami, annál értékesebb.

A következő bejegyzésekben már konkrét kriptopénzeket mutatunk majd be és azokon keresztül folytatjuk az elemzési módszereket és eszközöket.

Ha tetszett a cikk, illetve érdekelne, hogy hogyan tovább, akkor kövess minket Facebookon: Blockchain Bridge