Létezik egy ország, melyet egy olyan 7 fős testület vezet, ahova kizárólag 67. életévét még be nem töltött személy kerülhet, de az ennél alacsonyabb (miniszteri és egyéb helyi) vezetői pozícióknál is 62 év a felső korhatár.
Ebben az országban a politikai rendszer meritokratikus elveken alapul, azaz az előmenetel legfontosabb kritériuma a rátermettség és a teljesítmény.
Bármennyire is furcsán hangzik, Magyarországra, mint pozitív példára tekintettek a 20. század második felében.
A nemzeti fejlesztési bank vétó joggal rendelkezik, amit akkor alkalmazhat, ha úgy ítéli meg, hogy a felsővezetés döntése az ország gazdagsági helyzetére negatív hatással lenne.
Ha nem sikerült ennyiből rájönni, hogy melyik országról is van szó, a következő néhány állításból már menni fog:
Az ország lakosságának 90%-a rendelkezik okostelefonnal és a legelterjedtebb fizetési mód a mobiltelefonos fizetés: "Az okostelefon a második feleségem." - tartja a ... mondás.Gazdasági jelentőségét tekintve második legnagyobb városuk 1978-ban még csak egy kis falu volt.
Az utcákat ellepik a QR-kód leolvasással bérelhető biciklik és autók. Nemrég törvénybe iktatták, hogy 20 év múlva ne lehessen belső égésű autót vásárolni, kizárólag elektromos meghajtásút.
2025-re 38.000km-nyi gyors-vasúthálózatot terveznek, melynek átlagsebessége 350 km/h lesz, valamint a következő 20 év alatt 30 új atomerőművet fognak megnyitni.
Kína olyan mértékű gazdasági növekedésen ment keresztül az elmúlt 40 évben, amire még nem volt példa a világtörténelemben. A kínai filmek jelentős része szól az ország egyesítéséről és hogy ez mennyi vérrel és szenvedéssel járt - illetve, hogy mekkora áldozatokat kellett meghoznia egy-egy császárnak annak érdekében, hogy az országot az egység fele terelje (lásd pl. a Hős c. filmben). Ez a törekvés a modern kori Kínára is egyértelműen jellemző és a mai napig talán legfontosabb célja a Pártnak, hogy az ország egységét megőrizze:
A modern kor egyesítési folyamata Mao-nál kezdődött el, aki mindent felülíró célként tekintett a kulturális közös nevező megteremtésére, amit a kínai írás mindenki számára elérhetővé, sőt kötelezővé tételével kívánta elérni - ez többé-kevésbé sikerült is neki. A modern kori Kína második fontos szereplője Deng Xiao Ping volt, aki a leszakadt és minden tulajdonától megfosztott parasztságot próbálta meg visszaemelni egy már élhetőbb szintre. Végül elérkeztünk a folyamat harmadik legfontosabb szereplőjéhez: Xi Jingpin-hez, aki a technológiai fejlődéssel és az innovációval kívánja Kínát még erősebbé és gazdagabbá tenni: melynek van egy nem elhanyagolható mellékhatása is: Kína egyenes úton halad a gazdasági világhatalom megszerzéséhez.
A kínai siker "titkos" receptje:
1. Kollektív vezetés
Kína bár autoratív rendszert üzemeltet, mégsem csak egy ember kezében összpontosul a teljes hatalom. A 7 tagú Politburo Standing Committee hozza meg a legfontosabb döntéseket, melyekhez legalább 4 szavazat kell a 7-ből.
2. Meritokrácia
A politikai előmenetel legfőbb kritériuma a teljesítmény - azonban létezik még egy legalább ennyire fontos kritérium is: a párt hűség. Az elődök által megszabott utat kell tekinteni mindig mérvadónak
3. Szervezeti tanulás
Tanulni a jóból (USA, Németország, Magyarország - technológia, innováció, gazdasági sikerek)
és tanulni a rosszból is (Szovjetúnió - miért bukott meg a kommunizmus, hol rontották el)
4. Normál vs. krízis üzemmód
Normál működés során minden döntést alapos előkészületek előznek meg, mielőtt azok végrehajtandó státuszba kerülhetnének.
Krízis üzemmód során (természeti katasztrófa, hadi állapot, belső zavargások) viszont a PSC vezetője - jelen esetben Xi Jingpin - egyszemélyben hoz döntéseket.
5. Fejlődés tervezés, gazdasági programok és mega-projektek
Legfontosabb elv az elődök iránymutatásának feltétel nélküli követése: ezzel megőrízve a folytonosságot, mely a kínai fejlődés alappillére: "Követned kell az iránymutatásom, mivel én választottalak ki téged."
6. Kísérleti programok és politikai innovációk
Kína nem híve a gyors változásoknak, viszont szükség esetén nagyon is flexibilis tud lenni. "Átszelni a patakot kőről-kőre" - tartja a kínai mondás, azaz, ha egy kísérleti projekt sikeresnek bizonyul, akkor azt terjeszteni és alkalmazni fogják más helyeken is, ám, ha kudarcba fullad, akkor nem restek azonnal leállítani, vagy egy teljesen más irányt választani: "2 lépést előre, 1-et hátra" elv. Shenzen egy tökéletes példája egy ilyen kísérleti projeknek, mivel 78-ban még csak egy kis falu volt Hong-Kong tőszomszédságában, mára viszont a legjelentősebb gazdasági központjává vált Kínának Shanghai és Peking után.
7. Rendszeres teljesítmény értékelés
Évente komoly értékelésen megy keresztül mindenki, aki részt vesz a politikában és az értékelés alapján kerülhet feljebb a ranglétrán, vagy tűnhet el akár örökre a politikai hadszíntérről.
8. Belső hatások
Régebben elképzelhetetlen volt, hogy hétköznapi emberek is beleszólhassanak a politikába, ám mára már ez is megváltozott és lehetőség nyílt a kulturált vélemény nyilvánításra... kivéve, ha az magát a kormányt érinti és nem egy konkrét témát (pl. egészségügy, vagy akár állattartás). A kormánykritikus megnyilvánulásokat a mai napig kemény szankciókkal súlytja a vezetés. (bár a 89-es Tiananmen téri brutális diáklázadás-leveréshez fogható jelenetek már elképzelhetetlenek a mai Kínában).
9. Külső hatások
Más kormányok véleményét is nagyon komolyan veszi a kínai felsővezetés, például a környezetvédelem terén, bár a nem-kormányzati gazdasági szervezetek (NGO-k) véleményét fenntartásokkal kezelik azok átláthatalan támogatási struktúrája miatt.
Az egyik legnagyobb jelenlegi kihívást a környezetvédelem jelenti Kína számára, hiszen azzal hogy környezetszennyező munkahelyeket kell bezárnia, egyben óriási munkanélküliség is generálódik. Hosszútávon már erre is kész az 5-10-20 éves terv, melynek végén már csak és kizárólag elektromos autók lesznek elérhetőek az ország nagyvárosaiban.
A Tesla számára ez egy óriási piaci lehetőséget jelent, Kína azonban erre is megtalálta a tökeléletes ellenszert: saját elektromosautó iparát kezdte fejleszteni, hogy képesek legyenek országon belülről ellátni az 1.3 milliárd fős felvevőpiacot. Egy megdöbbentő adat: Pekingben jelenleg 6 millió autó járja az utakat, és a kínai autó-piac mérete már 2009-ben meghaladta az Egyesült Államokét - azóta pedig fokozatosan tovább növelte ezt az előnyét.
Kínában jelenleg jellemzőbbek az olyan tüntetések, amikor nem valami ellen, hanem valami mellett tüntetnek. Például az országos gyors-vasúthálózat tervezésénél minden körzet, illetve város vezetője azért lobbizott, és vonultak emberek az utcára, hogy az ő városuk is becsatlakozhasson az ország legfőbb közlekedési csatornájába. És, hogy miért preferálják a vonathálózat fejlesztését a repüléssel szemben?
- Gazdaságosabb - a vonat a hajózás után a második legolcsóbb közlekedési eszköz fogyasztást tekintve.
- Környezetkímélőbb - a repülők utasra és km-re vetített CO2 kibocsátása több, mint 10-szerese a vonathoz képest
- Kényelmesebb
- Alacsonyabb a kockázata egy esetleges terrorista akciónak, az okozható kár csekélyebb mértéke miatt (egy vonatot sokkal nehezebb eltéríteni a pályáról, vagy belevezetni egy épületbe)
- Pontosabb - nincs kitéve az időjárás viszontagságainak, így sokkal jobban tudja tartani a meghatározott menetidőt.
És a végére egy gazdaságot érintő téma: Hallotta-e már valaki Jack Ma nevét? Valószínűleg igen, hiszen ő hozta létre azt az elképesztő méretű konglomerátumot, mely ma már a világ 10 legnagyobb vállalatának egyike és olyan cégek tartoznak alá, mint az Alibaba, Aliexpress, vagy épp az Alipay. Ez az Alibaba Group, vagy más néven: 阿里巴巴集团控股有限公司. Jack Ma amellett, hogy Kína egyik legbefolyásosabb embere, rendkívül fontos diplomáciai szereppel is rendelkezik a kínai-amerikai kapcsolatokban, így többek közt Donald Trump-pal is rendszeresek a találkozói. Az Alipay térnyerését rendkívül jól szemlélteti az a tény is, hogy Szingapúr most azért tervezi az Alipay-es fizetés bevezetését az országban, hogy a kínai turisták nagyobb kedvvel költsenek: a kínaiak sokkal jobban megbíznak az Alipay-es fizetésben, mint akár a készpénzes, vagy bankkártyás fizetésben.
És, hogy mindez hogyan kapcsolódik a kriptopénzekhez? Kína jelenleg a világ bitcoin bányász kapacitásának 60%-a felett rendelkezik, ezért ami náluk történik, annak mindig óriási hatása van a globális kriptopiacra. Így jogos a félelem, hogy mi van akkor, ha Kína teljesen betilt minden kriptovalutát és a többi kormány is követni fogja a példáját? Elég ha abból indulunk ki, hogy Kína egyértelműen az innováció és fejlődés útjára állt rá Xi Jingpin vezetése óta. Ő egyszemélyben biztosítja a garanciát a technológiai fejlődésre - lévén, hogy 2017 novemberében a Kínai Kommunista Pártkongresszus újabb 5 évre szavazott neki bizalmat.
Mivel a "kettőt előre" (legnagyobb bitcoin bányászfarmok, óriási befektetett pénzek, NEO) "egyet hátra" (ICO-k betiltása, tőzsdék szabályozása) elv érvényesül itt is, akkor abban is biztosak lehetünk, hogy most ismét 2 lépés fog következni.
Mégpedig előre.
Ha tetszett a cikk, kövesd a blogot, vagy kövess minket a facebookon.
