(Federal Reserve Bank, Cleveland - Pixabay)
Vajon mikor érkezünk el ahhoz a ponthoz, mikor többen fognak alternatív pénzügyi eszközöket használni, mint tradicionálisakat? Mikor ugyanolyan természetes lesz mondjuk Litecoinnal fizetni valamiért, mintha csak a saját zsebünkből húznánk elő a ropogós papírpénzt. Mi kell ahhoz, hogy ezek bekövetkezzenek? És vajon milyen következményekkel fog ez járni a mindennapi életünkre?
A következő bejegyzésben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Először is vegyük sorra azokat a tulajdonságokat, melyeket teljesítenie kell egy magát pénznek nevező eszköznek ahhoz, hogy széles körben is pénzként tekintsenek rá az emberek:
- Értékmegőrzés (Store of Value): Azaz 100 forintért hozzávetőlegesen ugyanannyi tejet tudjunk vásárolni egy év múlva is (az értékmegőrzés főellensége az infláció)
- Csereeszköz/Fizetőeszköz (Medium of Exchange/Payment): A fizikai, vagy virtuális megvalósulása egy adott értéknek, mely megkönnyíti a kereskedelmet. Minél több helyen fogadnak el egy pénzeszközt csere/fizető-eszközként, annál jobban teljesíti ezt a funkcióját.
- Elszámolási egység (Unit of Account): Az általunk birtokolt 100 forintra mások is 100 forintként tekintsenek. Az értékmegőrzéssel kéz a kézben jár ez a tulajdonság, ugyanis egy hiperinfláció esetén az általunk birtokolt 100 forintunk lehet, hogy mások szemében már csak 60 forintot ér.
- Halasztott fizetések eszköze (standard of deferred payment): Hitelügyleteket megkönnyítendő eszköz.
Rengeteg kritika éri a virtuális pénzeket amiatt, hogy nem tudják teljesíteni ezen feltételeket egyszerre. Azonban kevesen gondolják tovább, hogy vajon miért is kéne egy virtuális eszköznek teljesíteni mindhárom feltételt, ráadásul egyszerre? A Bitcoin nem a tradicionális pénzek leváltását tűzte ki célul, hanem csak egy alternatívát kíván szolgáltatni a jelenlegi pénzügyi rendszer mellett. Bizonyos tekintetekben sokkal jobban teljesít, mint a tradícionális pénzek, ugyanakkor más területeken pedig elmarad ezektől az eszközöktől.
Nézzük először meg, hogy a Bitcoin milyen mértékben felel meg az egyes definícióknak:
Értékmegőrzés
Alapvetően milyen fundamentumok adják valaminek az értékét? Mi határozza meg, hogy egy adott tárgynak, szellemi terméknek, vagy akár egy virtuális fizetőeszköznek mekkora értéket tulajdonítanak?
Ha a közgazdaságtanból szeretnénk a választ megkapni kérdéseinkre, akkor egyértelműen: a kereslet.
Mennyit hajlandóak fizetni a tulajdonunkért. Ha egy lakásnak a piaci értéke 20 millió forint, akkor az a környékbeli, hasonló lakások hirdetett, vagy eladási áraiból és még egy sor egyéb faktorból kalkulált összeg. Azonban, ha valaki hajlandó fizetni a lakásunkért 25 millió forintot, akkor számunkra kizárólag ez az érték lesz mérvadó, hiszen a lakás eladása után 25 millió forinttal lettünk gazdagabbak, nem csak 20 millióval.
Tehát mondhatjuk azt, hogy valaminek az értékét a mindenkori kereslet fogja majd meghatározni. Viszont hogyan tudjuk azt megjósolni, hogy valami vajon veszíteni fog-e az értékéből, tartani fogja-e az értékét, vagy esetleg növelni fogja azt.
Az egyik legbiztonságosabb értékmegőrző tulajdonság a szűkösség. Valamiből véges mennyiségű érhető el. Annak függvényében nő, vagy csökken majd az ára, hogy többen vagy kevesebben akarnak-e hozzájutni, mint ahányan épp eladásra kínálják a szóban forgó árucikket..
A Bitcoin-nál ez a szám sosem lehet nagyobb 21,000,000 - ugyanis a Satoshi Nakamoto által megírt eredeti programkódban ez az összeg szerepel, mint maximálisan kibányászható Bitcoin mennyiség. Azaz a 7,600,000,000 embernek összesen 21,000,000 Bitcoinon kell osztoznia. Így tehát 1000 emberből maximum 3 mondhatja majd csak el magáról, hogy rendelkezik egy egész Bitcoinnal. A valóságban természetesen nem akar mindenki Bitcoint, viszont nem is akarja mindenki eladni a Bitcoinját. Továbbá a 21 milliós Bitcoin darabszám már csak azért sem lehet soha realitás, mivel rengetegen hagyták már el a privátkulcsaikat, törölték véletlenül a pénztárcájukat a gépükről, vagy épp felejtették el átvenni a kibányászott jutalmat. Egy tanulmány szerint 2.78 millió és 3.79 millió közé tehető azon Bitcoin-ok száma, melyek örökre eltűntek a rendszerből. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk 18 millió Bitcoinnal számolunk, mint teljes kínálattal.
Összehasonlításképp aranyból eddig 190,040 tonnát bányásztak ki a világtörténelem során, azaz minden emberre jutna 25 gramm arany. A színarany grammonkénti ára 11,000 Ft, azaz az egy főre jutó maximális aranymennyiség értéke: 25 g x 11,000 Ft/g = 275,000 Ft.
Ha hasonló módon kiszámolnánk, hogy a 18,000,000 Bitcoin-ból mennyi jutna egy emberre, akkor azt kapjuk, hogy: 0.0023 Bitcoin. Ami jelen állás szerint 4370 Forintnak felel meg. Ha viszont a Bitcoin elérné az arany elfogadottsági szintjét, akkor az azt jelentené, hogy: 0,0023 Bitcoin-nak 275.000 Ft-ot kellene érnie, azaz 1 Bitcoin-ért akár 116 millió forintot is el lehetne kérni!
Természetesen aranyat nem csak értékőrzési célzattal tartanak emberek, hiszen az esztétikai (ékszer, díszítés) értéke mellett van funkcionális értéke is (elektronikai eszközök alkotóeleme). Azonban, ha csak a befektetési célzattal vásárolt arany mennyiségét vesszük alapul (40,035 tonna), már akkor is 24,5 millió Forintos értéket képviselhetne 1 db Bitcoin. (Jelenleg 1.895 millió Forintért lehet hozzájutni 1 Bitcoinhoz - 2018.07.05)
Tegyük hozzá rögtön, hogy a Bitcoin-nak ugyancsak nem az értékmegőrzés az egyedüli alkalmazási területe, ugyanis rendkívül jól funkcionál úgy is, mint:
Csereeszköz (Fizetőeszköz)
"Csereeszköz: Olyan dolog, amely a vásárlótól kerül át az eladóhoz, s lehetővé teszi az adásvétel lebonyolítását
Fizetőeszköz: Olyan értéktárgy, ameynek átadása révén kerül sor a végső fizetésre és a tranzakció befejezésére"
- Meir Kohn, Bank- és Pénzügyek, Pénzügyi piacok, 2007, Osiris Kiadó
Az ezüstöt a bankok által kibocsátott készpénz váltotta fel, mint fizetőeszközt, hiszen sokkal könnyebb volt 10,000 dollárt néhány bankó formájában szállítani, mint 10,000 dollárnyi ezüstöt. Ugyanez igaz a bankkártyára, hiszen mégkönnyebb egy néhány grammos kártyát magunknál tartani, mint egy köteg papírpénzt. De mindenki elfogadta ezeket a magasabb absztrakciós szinteken lévő fizetőeszközöket, hiszen tisztában van vele, hogy a bankkártyán levő összeget bármikor át tudja konvertálni egy ATM segítségével készpénzzé, a készpénzt meg visszaválthatná akár ezüstre is.
Egyre szélesebbre nyílik az átjáró a tradícionális pénzügyi világ és a kriptopénzek "Upside Down" világa között: ATM-ekből lehet Bitcoint vásárolni, a kártyaszolgáltatók sorra állnak elő a kriptopénz átváltási szolgáltatásaikkal, banki átutalással is kevesebb, mint 2 óra alatt vehetünk, vagy adhatunk el kriptopénzeket, valamint egyre több kriptopénz elfogadó hely üti fel a fejét már Magyarországon is (kávé, fodrász, méhészeti eszközök, stb.). Nem beszélve azokról a kártyaszolgáltatókról, akik olyan kártyát bocsátanak a rendelkezésedre, melyek úgy néznek ki és úgy is viselkednek, mint egy rendes bankkártya, azzal a különbséggel, hogy mögötte nem a forint bankszámlád van, hanem a kriptopénztárcáid.
Szóval kijelenthetjük, hogy egyértelműen megállja a helyét úgy is, mint csere, vagy fizetőeszköz, hiszen vagy magát a Bitcoint (vagy az egyéb kriptovalutákat) fogadják el a helyek, vagy a külön erre a célra kifejlesztett köztes megoldást (Bitpay kártya).
Viszont elérkeztünk a Bitcoin Achilles-inához, ugyanis az értékében bekövetkező magas frekvenciájú és amplitúdójú fluktuációk miatt nem igazán alkalmas úgy, mint
Elszámolási egység
"Az a mértékegység, amelynek terminusaiban az árakat és az értékeket kifejezik" - Meir Kohn
A Bitcoin tudománya csődöt mond ezen a területen, ugyanis nem igazán adhatjuk meg valaminek az árát úgy, hogy 0,5 Bitcoin, hiszen a magas volatilitás miatt hozzá kéne még rögtön tenni a Bitcoin éppen aktuális forintra vagy dollárra vetített árfolyamát is. Viszont, ha elvárás a Bitcoinnal szemben, hogy idővel nőjjön az értéke, akkor rögtön ellentmondásba kerülünk, ha elszámolási egységként is a Bitcoint szeretnénk használni. A forinttal szemben sem reális elvárás, hogy idővel nőjjön az értéke a többi valutával szemben. Már bőven megelégszünk azzal is, ha nem veszít az értékéből.
Viszont senki nem mondta, hogy a fenti tulajdonságok mindegyikét egyetlen egy virtuális eszköznek kéne magában foglalnia.
És mondá az Úr: Lőn Tether!
És lőn Tether: Virtuális valuta, melynek az aktuális árfolyama helyett a forgalomban lévő mennyisége változik folyamatosan. Ezzel megőrízve az 1 dollárhoz kötött állandó éréket. Itt a Tether és a mögötte álló Bitfinex tőzsde viselkedik úgy, mint egy jegybank. Ha nő az értéke, akkor "nyomtat" új Tether dollárokat: inflációt előidézve, hogy visszaálljon az 1 USDT értéke 1 dollárra, ha pedig csökken az értéke, akkor "eléget" annyi Tethert, hogy ismét beálljon az 1 dolláros árfolyam.
Rengeteg kritika éri magát a Tethert is, hogy megkérdőjelezhető a tulajdonosi háttere, a tőzsdei metódusai, a dollártartalékának valódisága. De mindez egyelőre nem sokat változtat azon, hogy a rendszer működik. Az emberek hite töretlen. Ma is ugyanúgy elfogadják az emberek az USDT-t (Tethert) a Bitcoin-jukért, mint egy évvel ezelőtt.
Sokan gondolják úgy, hogy a Tether egy ketyegő bomba, ami bármikor robbanhat és újabb mélységekbe taszíthatja a Bitcoin (és vele együtt a többi kripto) árfolyamát is. De pont ezért bukkan fel egyre több olyan megoldás, mely ezt a helyzetet hivatott orvosolni: Az ilyen kriptovaluták együttes neve a stablecoin. Azaz olyan coin-ok, melyek valamely másik elszámolási egységhez vannak kötve 1:1 arányban, folyamatosan igazodva a követett egység árfolyamához.
Tehát elszámolási egységként még nagyon távol állunk attól, hogy valami új átvegye a dollár, vagy bármely másik erős, nemzeti valuta szerepét a termékek árainak meghatározásában. De egyelőre nincs is égető szükség arra, hogy itt is megtörténjen a reform.
Ezen alapfogalmak ismeretében már valamelyest könnyebb dolgunk van válaszokat keresni a kezdeti kérdésekre:
Mint azt láthatjuk, a Bitcoin nem léphet sem a dollár, sem más tradícionális pénznem helyére, hiszen a 3 (vagy 4) funkcionalitás elvárásait nem lehet egyszerre kielégíteni. Ezért sokkal jobb az a kérdésfeltevés, hogy vajon:
Át fogja-e majd tudni venni a Bitcoin az arany helyét, mint értékmegőrző? Egyértelműen igen: könnyebben tárolható, könnyebben transzferálható, könnyebben osztható, valamint hamarosan eléri a maximálisan kitermelhető mennyiség 90%-át (szűkösség).
Fizetőeszközként mennyire fog elterjedni? Ha a Lightining Network beváltja a nozzá fűzött reményeket, akkor elképzelhető egy hasonlóan gyors (vagy akár gyorsabb) fizetésteljesítési rendszer, mint mondjuk jelenleg a Visa-é. Azonban a Bitcoin (vagy az egyéb kripto) rendszereknek nincs meg az az infrastrukturális háttere, mint egy-két nagyobb banknak, így ez egy folyamatos ki-ki verseny lesz. És a személyes preferencia fogja eldönteni, hogy ki melyik rendszert használja majd szívesebben.
Elszámoló egységként természetesen sosem fog olyan szintre kerülni, mint egy dollár, vagy euro, azonban már használatban vannak a dollárt vagy épp az eurot egy az egyben lekövető kriptovaluták is, melyek megkönnyítik az elszámolást a kriptotőzsdéken, ahol egyáltalán nem alkalmaznak fiat pénzeket.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a jövő már itt van. Akár már most is fizethetünk Litecoinnal a SPAR-ban, igaz csak minimum két lépés közbeiktatásával (BitPay + ShapeShift). Amire viszont lehet számítani a közeljövőben az a Bitcoin (és egyéb kriptovaluta) elfogadóhelyek számának növekedése, az új pénzügyi szolgáltatók által generált verseny hatására a bankok szolgátatásainak árcsökkenése, a tranzakciók (bankközi utalás) gyorsaságának drasztikus gyorsulása, a telefon-telefon fizetések, valamint a teljesen új megtakarítási módok elterjedése.
Ha tetszett a cikk és olvasnál még hasonlókat a témában, akkor kövess minket Facebookon is és írj a poszt alatti komment szekcióba!
